2010. december 5., vasárnap

Egy kis "légypiszok"

Megmutatom milyen új őrületbe kezdtem. :D

Kb 6-7 év múlva fog elkészülni, valamelyik unokámnak, bár most azért nagy a lelkesedésem, de ez lesz még rosszabb is.

Íme a leendő kép:

És ahol most tartok, 1 napi hímzés után. :D


Hubert, fehér hímzővászonra készül, Vénusz fonallal. Eredetileg 27-es hímzővászont szemeltem ki rá, de amikor pénteken elkezdtem hímezni rá, nem tetszett, így tegnap gyorsan nekiálltam másik anyagra bökni!

2010. november 28., vasárnap

Bea lánykám....




Annyira furcsa... élőben nem látom ennyira nagy lánynak, mint ezen a képen, olyan nagylányos, most a héten készítette a nagyfiam a kislányomról (9 éves) ezt a képet telefonnal. Külön művészet volt átvarázsoln a gépemre, és innen átküldtem a telefonomra háttérképnek.

Végre egy kész mű! :D

Végre egy elkészült hímzésemet is meg tudom mutatni! :D Eredetileg a decemberi Keresztszemes Magazinba jelent volna meg, de aztán túl sok anyag jött össze, ezért kimaradt, és ezért tudom most megmutatni. Nekem nagyon tetszett a mintája, élveztem hímezni, lehet, hogy majd alkalomadtán sokszorosítom, és hátha kell majd valakinek, valakiknek. ;)
Állítólag van neki egy testvére is, megkeresem ennek a tervezőjét, és megkérdezem, hogy megkaphatom-e. ;) Vagy esetleg az bekerült a magazinba, mert akkor türelmesen várok.

2010. november 2., kedd

Hogy én hogy utálom ezt a kamaszkort! :( És még jó pár évig benne leszek, hogy a csuda vinné el az egészet!
Miért van az, hogy ha valamire nem jól emlékszem, akkor arany középső gyerekem, rögtön SZÁMONKÉRŐEN leüvölti a fejemet, és még neki áll feljebb, hogy visszaüvöltök. Persze, én vagyok a marha miért üvöltök vissza, miért nincs annyi eszem, hogy nyugodt hangon elmondjam neki, amit gondolok, de egyszerűen feláll a szőr a hátamon ettől a mentalitástól.

2010. október 29., péntek

SAL 2011


Veronika hirdetett most egy SAL - közös hímzést. Jelentkeztem rá, mert eddig csak RR-eztem, most kipróbálom az ilyenfajta közös hímzést!


2010. október 13., szerda

Jó és rossz pillanatok a munkában

Ma elgondolkoztam egy-két dolgon szabad perceimben.
Én tulajdonképpen szeretem a munkámat, még akkor is, ha keveset fizetnek, mondjuk nem azért tanulok a fősulin, hogy innen menjek nyugdíjba. Szeretek emberekkel foglalkozni!
Nem szeretem viszont, amikor az emberek kapcarongyuknak néznek, és hiába akarok segíteni, mégis a fejemhez vágják, hogy nem értek a munkámhoz, nem segítek nekik, pedig tövig ki... a .... (mindenki gondoljon ide amit akar;)).
Tegnap és ma bővelkedtek a "jó" kis sztorik, amikor szó szerint hülyének néznek. Például ma, amikor épp nagyon jól éreztem magam, és épp tényleg szerettem a melómat, akkor jött egy nagymama. A másik recepciós ablakhoz állt, ahol a kolléganő épp a telefont kapta fel, mert csörgött, valaki épp időpontot akart kérni rendelésre. Nagymami átviharzott az én ablakomhoz, bedobja, szó szerint, és beüvölt, hogy azonnal sürgősséggel írjam be a 1,5 éves unokáját a sebészetre, és mit képzel a kolléganőm, hogy nem rögtön őt szolgáljuk ki. Míg regisztráltam be a gyereket, kérdeztem, hogy mi történt, hogy tényleg sürgősen be kell-e jutnia az osztályra, mert vérző gyereket, vagy aki éppen teli hányta a rendelőt természetesen azonnal beküldünk, beszólunk a rendelőbe. Egyfolytába csak azt hajtogatta, hogy én azzal ne törődjek, de azonnal szóljak be a rendelőbe, mert a kisgyerek elesett. Mondom, ok, ez nem sürgős, mi történt még? Közli velem, hogy nekem ehhez semmi közöm, mondtam, hogy oké, akkor sajnos nem szólok be a rendelőbe, mert nincs jogosultságom rá. Beregisztráltam, és közölte, hogy ő addig ugyan el nem megy az ablaktól, amíg be nem szólok a rendelőbe, mert közbe végre kinyögte, hogy a gyerek elesett, és a fejét beütötte. No, itt megemeltem a hangom, és közöltem, hogy egyrészt nem mondta, hogy mijét ütötte be a gyerek, másrészt nem vérzik, nem hány, tehát azt a 2 emberkét kibírja a gyerek, de addig tényleg nem ment el, amíg be nem szóltam. No, erre megkérdezte a nevemet, mondtam, hogy ott van a névkártyám, és hogy hogy hívják a kolléganőmet, aki szintén nem esett hasra előtte. Megmondtam, és most épp nagyon "félek" a holnapi naptól. Egyetlen egy miatt érzem magam bűnösnek, hogy miután elment az ablaktól, egy kicsit hangosabban jellemeztem a viselkedését. :D :D :D

Viszont nagyon szeretem, amikor már-már zavaróan köszönik meg a segítségemet, sokszor olyankor is, amikor szinte semmit sem teszek, csak a munkámat végzem.
Ma például volt egy másik eset is, amikor nagyon jól éreztem magam!
Jött egy 6 éves ikerpár az ortopédiára, az egyik kisfiú zokog keservesen. Kérdezem tőle, mi a baj, miért sír, mondja, hogy hát mennek ortopédiára. Amíg beregisztráltam őket, járt a szám egyfolytába, természetesen a síró kisfiúval beszélgettem. Elmondtam nekit, hogy mire számíthat, mit fog csinálni a doktorbácsi, és ha nem úgy lesz, akkor nyugodtan mondja meg nekem, hogy hazudtam. Mondtam neki, hogy megvárom, addig nem jövök haza, amíg be nem számol az élményéről. Amikor bementek a rendelőbe, akkor még hallottam, hogy hüppög, és legszívesebbem üvöltene, de aztán semmi nem volt. Kijött nevetve, ő nem felejtette el, hogy várom az ablaknál (szülei már mentek volna ki a kapun, aranyosak voltak ők is :) ) és elkezdett mesélni a kisfiú, mosolyogva. Elmondta szóról szóra, amit én is elmondtam neki a vizsgálat előtt. Olyan jó volt látni, ahogy megnyugodva, mosolyogva megy ki a rendelőből.
Mondjuk azon elgondolkoztam, hogy elmondjam-e, hogy pontosan 2 évvel ezelőtt én is elvittem a két fiatalabbik gyerkőcömet, és az én Bea lányom ugyanilyen rémülten ment be ugyanehhez a doktor bácsihoz. De ő nem azért sírt, mert nem tudta, hogy mi fog történni vele, mert elmondtam neki, ugyanúgy mint most ennek a kisfiúnak (akinek az apukája, anyukája szintén elmondott mindent, felkészülten jött ő is mégis félt). Bea azért sírt, mert a Miki azt mondta neki, hogy az ortopédus az az orvos, aki le fogja vágni a lábát. Khm... khm... lüke 13,5 éves fiacskám, az akkor 7 éves hugát jól megríkatta. Azóta csak úgy emlegetjük a doki bácsit: "Tudod, aki levágja a lábad..." ;) :) Szerencsére azóta okosodott a Bea is, és már csak nevet az egészen.

2010. október 11., hétfő

Fél nyelvvizsga

Szeptember közepén voltam eszperantóból vizsgázni, szóbelizni és írásbelizni is.
Szóbelin 28 pontot kaptam, ez elég kevés volt már akkor, szóval éreztem, hogy ez nem lesz meg, a laborom eredményét ma tudtam meg, hát ez még édeskevés a boldogságomhoz, szóval februárban, vagy márciusban újult erővel ismét nekifutok a szóbelinek!

Szerencsére csak a szóbelinek, mert az írásbeli rész SIKERÜLT, második nekifutásra! Ennek nagyon örülök, és ha jól belegondolok, a szóbeli nem is keserített el nagyon, sőt teljesen lenyugodtam, tudtam, éreztem, hogy nem lesz meg, ezért aztán az esélytelenek nyugalmával vártam a mai eredményt. ;)

Mobiltelefon ügylet: lezárva! :D

Eltelt 3 hónap az ominózus eset óta, és a mai napon lezártnak tekinthetem az egészet!

A kötelező köröket megfutottam, volt egy nagyon kedves segítőm, aki a jogi hátteret biztosította nekem, örökké hálás leszek neki, mert képes volt jól beleásni a dolgokba, és minden anyagi juttatás nélkül SEGÍTETT, és tanácsokkal láttott el.

Augusztusban kirótták-szerintem jogtalanul - a plusz 15 ezer forintos költséget. A határidő előtt e-mail-ben, majd faxon is elküldtem/küldtük a panaszlevelet, melyben jeleztük, hogy a számlán fennmaradó összeget, ami jogos, természetesen kifizetem, de ezt NEM. Szeptember közepéig vártam, semmi, de semmi reakció nem volt az ügyben. Befizettem a jogos összeget, és írtam a cégnek, hogy részemről letudtam a júliusi számlát, és továbbra sem vagyok hajlandó kifizetni ezt a 15 ezer forintot, és kilátásba helyeztem, hogy megyek a panaszommal a következő lépcsőre, és feljelentem a Társaságot. Érdekes módon, a következő napi dátummal, pár nap múlva postán kaptam egy levelet, hogy türelmemet kérik, már folyamatban van a kivizsgálása az ügyemnek.

Ma telefonált a fiam, hogy menjek be a postára, mert jött a Társaságtól egy ajánlott, tértivevényes levelem. Bementem, átvettem, és az első sorok után elment az életkedvem is, megmagyarázták, hogy hülye vagyok, ezt kb 1,5 oldalon keresztül. Persze már kezdett forrni az agyam, és hogy én, úgy de úgy beperlem őket, hogy a lábuk nem éri a földet, mire végre elértem az utolsó bekezdéshez, amiben a lényeg: "Tekintettel azonban arra, hogy társaságunk számára rendkívül fontos előfizetőink elégedettsége, a ........... hívószámú előfizetésről júliusban bonyolított adatforgalmazás díját egyszeri alkalommal átvállaljuk."
Én meg hangosan elkezdtem nevetni a posta kellős közepén, csöppet sem néztek hülyének, ugyanis nekem is meg van a véleményem az ügy elintézéséről, de ezt inkább megtartom magamnak, végülis a lényeg, amit elakartam érni, elértem.



Úgyhogy köszönöm a háttérben segítőmnek, segítőimnek, és a Társaságnak is e nemes gesztust, hogy végülis jól sikerült minden.



Tanulság: érdemes reklamálni,és nem elfogadni, hogy ők tévedhetetlenek. Végülis mindenhol emberek dolgoznak, és mint tudjuk nem vagyunk tévedhetetlenek!

2010. október 2., szombat

:( :(

Ma rájöttem, hogy semmire sem vagyok jó, illetve nem ma, hanem a héten többször is tudatosították bennem, szóval kezdem elhinni. :(
Rossz anya vagyok, mert:
1. nem álltam ki a középső gyerekem elképzelése mellett, hogy márpedig neki igenis kell a kontaktlencse, és márpedig igenis a MI PÉNZÜNKÖN. Fogalmam sincs hogy képzelte el, hogy félévente vagy havonta fizetjük a vagyonokat érő lencséjét, míg a másiknak szimpla szemüvege van, a kislánynak meg MÉG nincs, de bármikor bekövetkezhet nála is a szemüvegesség. Kijártam neki több helyen is, hogy megnézzék, bemérjék a szemét, egyikre sem ment el, mert alkudozott, most azt hiszi én beszéltem le az apját, hogy ne legyen kontaktlencséje. :(

2. kerestem angol tanárt - szintén a középsőnek-, aki felkészítené a nyelvvizsgára, de nem vagyok hajlandó ő helyette megbeszélni a részleteket, hogy mikor is kéne mennie az órákra, és hová. Azt hiszem egy 15 éves gyereknek ennyit el kéne tudnia intéznie, úgy, hogy ezt nem ő fizetné, mi állnánk, és mint tudjuk, ez sem két fillér. :(

3. Rossz anya vagyok, mert ugyan majd megdöglök, hogy nincs pénzem, de megemeltem a 2 fiú zsebpénzét, részben kényszerből, azért, hogy a nagyobbikat rávegyem, hogy komolyabban vegye az iskolát. Szívok, mert a középsőm tuti teljesíti a feltételeket, szóval neki tuti ki kell fizetnem a havi +2000 ft-ot, sőt most a nagynak is ki kellett, mert teljesítette amit kértem. Sebaj, gazdag vagyok, csak úgy kidobok az ablakon havi 6 ezer forintot.

4. Rossz vagyok, mert rájöttem, hogy nem fog menni a decemberi záróvizsga, mert azért itthon is vannak dolgaim, és még sok van hátra a fősuliból, ezért lemondtam róla, és majd megyek júniusban. Jó, ezért magamat okolom, erre én mondom, hogy rossz vagyok.

5. Rossz vagyok, mert próbálok kiállni a nagyobbik gyerek mellett, aki igencsak csinálja a baromságait, de próbálom terelni, és nem csak mindig beledöngölni a földbe, mint teszik ezt egyesek. :( Állítólag én mindent elnézek neki, de szegény kis középsőt ez zavarja, mert szegényke mellett én -szerinte- SOHA nem állok ki.

6. Ja, és amiért most tényleg, de isten igazából rossznak érzem magam, az az, hogy középsőm kinézett magának egy méregdrága karórát, amit a neten meg is rendeltünk, és a zsebpénzéből fizette volna. Ide is adta a pénzt, vártuk, hogy meghozzák, elvileg jövő héten meg is jött volna. De a mai napon a nagy kirohanásom után, és visszaugatása után úgy döntöttem, hogy na nehogy már, még én tegyek szívességet neki, hogy átvegyem azt az órát, így visszaadtam neki a tízezresét, és lemondtam a rendelést. Fáj, nagyon fáj, de nehogy már még én tegyek szívességet, hogy ha ő így beszél velem és úgy érzi, hogy teher vagyok neki, és egyáltalán miért vagyok az anyja?!?!?!

De sebaj, kiírtam magamból a dühömet, és most elmegyek tovább rosszalkodni, és mindenkinek keresztbetenni, és nem fogom ezután sem észrevenni a hiábimat, egyesek szerint! Ugyanis csak és csakis én nem veszem észre a hibáimat ebben a .... családban! :(

2010. szeptember 25., szombat

Hú, de régen voltam errefelé

Hát igen, 2 hónapja.... nagyon begyorsultak az események, és nem nagyon van időm írni, mondjuk sokat vagyok gép előtt, de akkor teljesen más miatt.

Gyors rövid helyzet jelentés:
Mobiltelefonos ügyet sínre tettük, augusztus közepén, elküldtem a panaszlevelemet, amire a mai napig csak egy pár soros választ kaptam, azt is egy bizonyos figyelmeztető levél után, hogy felülvizsgálat alatt van az ügyem. A nem vitatott részt természetesen elutaltam a cégnek, a 15 ezer forintot, amit vitatok nem. Most várom a hivatalos levelüket.

Eszperantó nyelvvizsga volt a múlt héten. Szóbelin sikerült elcsúsznom valószínűleg, mert kizárt dolog, hogy a nyelvi laboron összeszedtem 14 pontot, hogy meg legyen a minimum. Ez van, legközelebb már csak jövőre próbálkozom. Írásbelin még reménykedek, viszont ma volt egy szörnyű álmom, megálmodtam a pontszámaimat, amik elég siralmasak voltak, szóval nagyon reménykedem, hogy ez csak egy rémálom volt. ;)

Megkezdődött az iskola is, kinek így, kinek úgy... Pityu fiamnak "nagyon tetszett" a 11. évfolyam, így megismétli azt, Miki elkezdte a 10. évfolyamot, ami neki az első igazi gimnáziumi év lesz. Most jövő héten keresek neki egy angol tanárt itt helyben, mert szeretne nyelvvizsgázni tavasszal. Bea 3.osztályos lett, írják a dogákat, nem remekel, de nem vészesek az eredmények.
Én a főiskolával szívok, sok van még hátra, egyre merészebb ötletnek tartom, hogy sikerüljön a decemberi államvizsga, de ha nem jön össze, akkor a jövő júniusi tutira meg lesz.
Hímzés és kötés terén nagyon "csehül" állok, pedig vannak pénzes melók is most... még szerencse, hogy kötni tudok "vakon", így amikor tanulok, tudok kötni is. :D És persze vannak más apró melók is, szóval, aki azt mondja, hogy unatkozom, körbe nevetem.

2010. július 24., szombat

Csak úgy...

A mobil ügynek még nincs vége, sőt.... akárhogyan is, de utána járok a dolgoknak, azóta kiderült még más is, de ezt csak akkor tudom bizonyítani, hogy ha kijött a számla, addig nem tudok lépni. Nem csak arról van szó, hogy olyan szolgáltatást akartak ránk sózni, amit mi nem is kértünk, hanem másról is.

Közben készülök az őszi nyelvvizsgámra, már a szavakkal kezdek álmodni, szeptemberig tuti becsavarodok. ;)És még korántsem vagyok a végén, szóval kitaláltam, hogy szépen nekiállok tanulni a szavakat még nagyobb erőbedobással, de hogy ne unjam hülyére a magolást, közben kötöm a Bea poncsóját, amit már 1 éve megígértem neki, hogy elkészítem. Még jó, hogy tudok "vakon" kötni. Természetesen a haladásról majd teszek fel fázis fotókat.

2010. július 22., csütörtök

Mai napi bosszankodásom

Beírom mai napi bánatomat, mert úgy érzem, szólni kell, hogy mások okuljanak a mi hibánkból!

A napokban vett a 15 éves fiam az összespórolt pénzéből egy mobil telefont, ami szíve vágya volt. Tegnap aktiváltuk a hozzá kapott SIM kártyát, ECO díjcsomaggal. Amíg ezt nem aktiváltuk, a régi SIM kártyájával próbálgatta a telefont, ami szintén ECO díjcsomaggal működik.
A telefonon lehet netezni is, de én kijelentettem, hogy nem kell rá net, mert van itthon internet, netezen azon, ha a telefonra le akar tölteni, akkor majd WI-FI-vel rácsatlakozik a netre.
Gyerekem tegnap délután szépen fel is csatlakozott a netre, beállította, hogy WI-FI, és ő ennek tudatában töltött a telefonjára anyagot. Mikor befejezte, akkor kapott egy sms-t, hogy 6 MB-ot töltött le, és ha akar, akkor fizessen elő a … net csomagjára a szolgáltatónak.
Gyerek naív, nem kapcsolt, de mivel igazi Dagobert bácsi, és tudja, hogy csak a díjcsomagot álljuk neki, nagyon figyelte, hogy nehogy túllépje a megengedett lebeszélhetőséget, és délelőtt megnézte mennyi az eddigi nettó forgalma, és ezután is megnézte az éjjel, a különbség 12 ezer forint volt nettóban!!!! Nézett nagyot, szólt nekem éjfélkor, hogy baj van.
Én gyors ütemben felhívtam a z ügyfélszolgálatot, és akkor jött az, hogy ledöbbentem. Közölték velem, hogy ja, így jártam, jártunk, mert a NET Start az alapcsomagban benne van, és ha a telefonszámot aktiváltuk, akkor automatikusan aktiválódik ez a szolgáltatás is, aminek nincsen előfizetési díja, viszont van húzós letöltési ára. Mondtam a hölgynek, hogy ha lehetséges, akkor a telefonon keresztül AZONNAL inaktiváltatom ezt a szolgáltatást. Állítólag kellett volna kapnia a gyereknek SMS-t, hogy rajta van a neten, akkor az ügyintézőnek azt mondtuk, hogy kaptunk ilyen sms-t, de amikor letettem a telefont, akkor megnéztem az SMS tartalmát, és abban csak az volt, hogy 6 MB-ot letöltött, olyan sms-t nem kapott, amiben figyelmeztetik, hogy felcsatlakozott a NET-Start-ra.
Gyorsan utánanéztem a Szolgáltató honlapján, hogy tényleg benne van-e az alapcsomagban, és sehol sem találtam, találom, hogy az ECO díjcsomagban ez benne lenne, de még az sem, hogy ha rácsatlakozik a netre, akkor mennyit kell fizetni. A fizetési díjat magánál a NET-Start-nál találtam meg, 13.- / 10 kbyte 50 ezer forintig, utána meg 0,13 forint szintén 10 kbytonként.
Megnéztem az újonnan vásárolt telefon készülékhez kapott Szerződést is, amihet ugye vettünk új SIM kártyát, hogy hátha abban megtalálom. Nem találtam meg!
Ma reggel felhívtam ismét az Ügyfélszolgálatot, azt hittem, hogy már lenyugodtam, de nem, olyan ideges lettem, hogy csak na. Megkérdeztem az ügyintézőtől, hogy hol van leírva, hogy ez alapszolgáltatás. Azt mondja a Szerződésben. Kontra vissza, hogy abban nincs. Akkor a Szerződési Feltételekben. Kontra: nincs. Jó, akkor utánanéz. Utánanézett, közli velem, hogy az interneten van fent, illetve az Üzletekben kaphatok róla tájékoztatást. Visszakérdeztem, hogy oké, akinek nincs internete, hogyan nézi meg az Általános Szerződési Feltételeket, illetve a boltban ugyan kötelesek elmondani ezt, de vagy nem mondják el, vagy ha elmondják, akkor a vásárló a sok infó közül nem tud hirtelen kiigazodni.
Kérdem én, hogy ha a telefonszámot aktiváltatnom kell, meg sok minden mást is, akkor ezt a szolgáltatást milyen alapon nem kell aktiváltatnom????? Milyen alapon vagyok ilyen „balesetnek” kitéve?
Természetesen a panaszomat megírom a Szolgáltató felé, és intézkedést kérek, amennyiben nem történik semmi, akkor megyek tovább. Az ügyintéző mail címet akart megadni, hogy úgy küldjem el a panaszomat, de természetesen ez nem így fog menni, hanem ajánlott, tértivevényes módon.
Ezt a fórumot azért nyitom, hogy mindenki okuljon az esetünkből, illetve ha vannak még ilyen kellemetlenségek, akkor írjátok meg nyugodtan, hogy tudjunk az ilyen buktatókra figyelni mindannyian!

2010. július 18., vasárnap

Hihetetlen, de igaz :D

Igen, hihetetlen, de KÉSZEN lettem Judit.6 dupla rr-es anyagaival. Igaz, már vagy fél éve kész akartam lenni, de mostanában semmi sem úgy sikerül, ahogy én eltervezem, elnézést kérek minden érintettől!

Az utánam következő társunkkal felveszem a kapcsolatot, és remélem még a jövő hét folyamán tovább tudom adni, és ez az rr is lezárul részemről!

És íme a képek:

1. nagyon aranyos kutyákat hímeztünk Judit anyagára, azt hiszem a mintákat majd el fogom kérni, mert a többit is szívesen meghímezném majd, csak úgy. Nagyon munkás kutyusok voltak, de a végeredmény nagyon klassz! :D



2. Angyalkás minták, ezek nagyon egyszerű kis minták, lehet, hogy ezért nem volt a kedvencem, mert túl egyszerűek ?!?!?! ;)






2010. július 11., vasárnap

Egy kis hímezgetés

Sziasztok!
Jöttem mutatni egy kicsikét!
Benne van a babaköszöntősöm állásást is megmutatom, már majdnem a fele készen van, illetve Margóm fűszeresének részlete.
Babaköszöntő, már majdnem a fele készen. :)

A jobb oldalit csináltam én, a metélőhagymát.

Itt ezen pedig az eddig elkészült 4 fűszernövény található.



2010. július 2., péntek

5 nap "nyaralás" Kőszegen

Vasárnap elmentünk Életem párjával kirándulni, nyaralni, úgymond "nászútra", a 20 évvel ezelőtti nászutunk helyszínére, Kőszegre.
Beát elvittük anyósomhoz, a fiúk, illetve a nagyfiam kikönyörögte, hogy Ő már nagy fiú, tud vigyázni magára és a házra. Nem nagyon akartuk, de úgy döntöttünk, hogy ha a középső (15 éves) Miki itthon marad, akkor üsse kavics, vigyáznak majd egymásra! Tegnap örömmel konstatáltuk, hogy a ház egyben maradt, nagy kár nem keletkezett benne, és még a szobájukban is rendet találtunk. Igaz a mosogatóban várt jó pár fazék, lábos, még szerencse, hogy csak 5 napra mentünk el, és nem volt több lábas, mert még az is megvárt volna mosogatásra várva. :D
Mi nagyon jól éreztük magunkat Kőszegen, pihi volt ezerrel, kirándultunk a környéken, kerestük az emlékeinket, és rájöttünk, hogy "megöregedtünk", nagyon sok minden megváltozott a városban.
Természetesen sok jó is volt, de volt, ami nem tetszett, de ezt az Élet hozta magával, ez van, el kell fogadnunk. Mi eredetileg oda akartunk menni szállásra, ahol voltunk anno... nem találtuk a helyet, mert azért a Hotel nevére nem emlékeztünk, és arra is csak körülbelül, hogy merre kellett mennünk. Első nap megkerestük, sétáltunk egy nagyot, és örömünkre megtaláltuk a helyet, igaz most már nem hotelként üzemel, hanem az egyháznak visszaadták a kastélyt, és most ők üzemeltetik, persze már nem hotelként. Ez volt a nem jó dolog...
Hétfőn Szombathelyre mentünk, szerdán meg Sopronba látogattunk el, nem voltunk egyik helyen sem sokáig, jóformán csak a Fő utcákat néztük meg.
Kedden voltunk Bükfürdőn, strandolni. Hú, nagyon jóóóóóóóó volt, jól le is égtem, de még ez sem izgatott, jól esett a kőkemény egész napos semmittevés, de rájöttem, hogy nekem 1-1 ilyen nap bőven elég, én ennél sokkal pörgősebb vagyok, de azt be kell látnom, hogy jól esett.
Ezen a napon tudtam meg, hogy a 9 nappal ezelőtt megírt Termékpolitika jegyem ötös lett. :D

Szerdán voltunk még borkostoláson is, mert benne volt a csomagárban, amit megrendeltünk. Először nem nagyon akaródzott nekem menni, nem vagyok én nagy borívó, de ha már ott vagyunk, ám legyen. Hú, 2 órás program volt, mert volt benne Postamúzeum látogatás is, kb. fél óra, utána meg kb. 1,5 órás borkostoló történelmi ismertetéssel, mindenki kapott 3x1 dl vörös bort, illetve volt hozzá megfelelő mennyiségű sajt is. A 2. egy dl-nél éreztem, hogy baj lesz, de nem bírtam abbahagyni, mert meg kell hagyni nagyon finomak a borok, szerencsére szédüléssel megúsztam, nem is voltam rosszul, csak a fejem vitt egy kicsit másfelé, mint akartam. :D

Az Írottkő Hotelben, Kőszeg főterén volt a szállásunk, csak pozítivakat tudok mondani mind a szállóról, mind az ott dolgozó emberekről. Félpanziós ellátásunk volt, az étellel is meg voltunk elégedve. Egyértelműen látszott, hogy Kőszeg az idegenforgalomból él, sehol nem tudtunk kérdezni olyat, ahol AZONNAL, KÉSZSÉGGEL ne válaszoltak volna. Budapesten ugyanezekre a kérdésekre tuti szájhuzogatással kaptunk volna választ, mert egyébként bagatell kérdeseink voltak, de aki ugye nem oda való, az fújhatja, annak minden infó fontos.

Természetesen vittem magammal hímzést, laptopot, mert ezek nekem kellenek esténként, sorry. Laptophoz vittem mobilnetet is, de a szállóban volt vezeték nélküli internet, amikor tudtuk, azt használtuk. A hímzéshez szinte hozzá sem nyúltam, pedig egy szatyornyit vittem, hogy tudjak válgoatni, de annyira nem volt kedvem hímezni... no sebaj, majd most... egyszer... ;)

2010. június 23., szerda

Pocsék egy nap...

A mai napon visítani tudtam volna, akárki szólt hozzám, úgy éreztem, hogy a pokolba kívánom, és hagyjon engem mindenki békén. Ez az érzés leginkább délelőtt uralkodott el rajtam, és hát a recepción olyan nincs, hogy nem beszélek senkivel, végülis ezért kapom a fizetésemet.

Sajnos van nyelvvizsga eredmény. :S Ez van, szeptemberben újra próbálkozom! Csak a pénzt sajnálom, viszont a tudásom még tényleg nem tökéletes.

Másik okom az ingerültségre, hogy a nagyfiam elhagyta az iratait múlt héten, és tegnap elkezdtük pótolni, potom 4 ezer forint ugrott ki a zsebemből eddig, "isteni, jó" érzés. :( És még a TAJ kártyáját még nem is pótoltam, nem is fogom, majd talán szeptemberben.

Következő okom, hogy ma megkapta a nagyom is a bizijét.... hadd ne írjam le az eredményét, mert sírhatnékom támad. Igazi pocsék bizonyítvány, a javából. Elvileg lehet javítani aug-ban, de nem tudom, hogy akarja-e, vagy hogy én akarok-e egész nyáron a feje felett állni, és pattogni, hogy ugyan már... Azt hiszem bunkó, paraszt és önző leszek a nyáron, és leülök, lenyugszom, és a saját tanulásommal foglalkozom, mert momentán úgy érzem, hogy a falnak beszélek, hiába mondok bármit, úgyse hallgat rám. Felesleges! Állítólag vissza fogom kapni EGYSZER a normális, értelmes gyerekemet, aki végre igazi felnőttként él, de ez egyelőre nekem nagyon távolinak tűnik. :S :(

Ja, és az egészben az a vicc, hogy azt hittem, hogy ez a napom hú, meg milyen szép lesz, hát tévedtem, alig vártam, hogy vége legyen a mai napnak!
MA 20 évvel ezelőtt mondtuk ki a boldogító igen-t, a párommal, de ma olyan semmilyen vagyok, ez van. Beszéltem délelőtt a férjemmel, hogy mit szeretne enni ma este, úgymond ünnepi vacsiként. Erre elkezdett gúnyolódni, viccelődni, pedig azzal kezdtem a telefonban, hogy "hülye, nyűgös vagyok, mindjárt üvöltök...". Néha a férfi emberek nem tudnak hirtelen normálisan, az asszony lelkivilágához illően viselkedni. Mentségére legyen mondva, hogy amikor levágtam a telefont, mielőtt belezokogok a telefonba, visszahívott, és rögtön normális volt, rögtön magamhoz tértem én is.
Aztán végülis este volt nagyon fini kaja, ittunk egy kis tokaji borocskát, és lenyugodtam valamennyire, de még nem az igazi, majd egyszer a hétvégére, talán...

Szóval összességében, örülök, hogy vége van ennek a napnak.

2010. június 21., hétfő

Itt a VAKÁCIÓ

3-ból 2 gyermekem már megkapta a bizonyítványát, a 3. gyerkőc bizonyítványában semmi jó nincs, ezért inkább arról nem írok. :( Remélem a nyáron megjön a nagyfiam esze, mert ha nem, akkor újabb kemény tanév elé nézek.

Miki már pénteken megkapta a bizonyítványát. 9. osztályos volt, un. nyelvi évfolyamra járt most, azaz heti 12 órában tanulta az angolt, illetve 3 óra spanyol volt a 2. választott idegen nyelve. Illetve volt még heti 5 órában informatika. A tanév során letette ECDL Start-ot, a nyár folyamán fogja megkapni a bizonyítványt róla.
Miki bizije:
magatartás, szorgalom: 4
kommunikáció: 3
spanyol: 3
angol: 4
matematika: 5
informatika: 5
testnevelés: 5

Beánál ma volt a tanévzáró. Mivel ő még most volt 2. osztályos, ezért nála szövegesen értékelték a tanévet, amit számokkal is röviden le lehet írni a következő: magatartás: példás, szorgalom: jó, magyar irodalomból meg dicséretet kapott. Illetve kapott jutalom könyvet, amiért a fejlesztőn a legszorgalmasabb kis tanuló volt. :D :D
Aztán amikor megkapta mindenki a bizit akkor jött a fekete leves. :( Előrelépett a napközis tanító néni, és elbúcsuzott az osztálytól, mert jövőre felkérték egy másik osztály osztály tanítójának, és fájó szívvel, de elköszönt tőlünk. Hát nem voltam felkészülve erre a fordulatra, és végig néztem az osztályon, meg a szülőkön, mindannyiunknak folyt a könnyünk. :( Bea keservesen sírt, szinte zokogott, alig tudtuk megvígasztalni, a bizijét sem nézte meg, nem is érdekelte, itthon olvasgatta el. Szerencsére nem megy el az iskolából tanító néni fognak találkozni a gyerekek meg ő, csakhát nem fogja a mi gyerekeinket tanítani. Beának most van 2,5 hónapja, hogy feldolgozza ezt a "traumát", ahogy a többi gyerkőcnek is. Annyira fura volt, ahogy mindegyik gyerek elkezdett sírni, vagy legalábbis könnyezni.

2010. június 20., vasárnap

Fűszernövényes rr

Egy "kis" csúszással, de elkészült Timike anyagára a következő fűszernövény, a Borago. :)

Íme a kép:
Holnap, hétfőn küldöm tovább! Jöhet a következő!

2010. június 19., szombat

Élek még.... életjel

Írásbeli nyelvvizsga eredmény még NINCS. :( Majd talán jövő hétvége felé, vagy utána, unom már a várakozást, de nincs mit tenni!
A héten nagyon húzós hetem volt, fárasztó volt, és még nem mellesleg tanulnom is kellett a mai vizsgámra. Hát, hagyjuk a felkészülés milyenségét, mázlim volt, azt kérdezték, amire készültem, szóval meg lesz az a jegy, most csak az a kérdés, hogy mennyire görbül. És ha ezt letudtam, akkor ennyi a marketing tanulmányaimnak, mert nem lesz több marketinges tárgy, ami nagyon nem a szívem csücske, szóval, hurrá.
Tűt a héten csak úgy láttam, hogy megnéztem, hogy jé egy tű, de bökni szinte semmit sem böktem. :( Ma, de legkésőbb holnap befejezem Timike fűszeres RR anyagát, és feladom hétfőn, a többi hímzésem meg áll, és állni is fog jövő hét végéig, mert holnap bele kell húznom a tanulásba, mivel jövő szombaton is mennék vizsgázni.... aztán majd csak aug. végén vagy szeptember elején, addig meg beadandók készítése következik. Nyaralás? Pihenés? No, ez nem ezen a nyáron lesz!
Jövő héten, amikor itthon vagyok, illene tanulni is, de belegondoltam, és rájöttem, hogy nem lesz időm. :(
Hétfőn du 6 órakor évzáró Beánál, onnan leghamarabb fél 8 után fogunk szabadulni, mert igazgató néni szeret sokat beszélni. Én nagyon szeretem az igazgató nénit, nagyon sokat tesz az iskoláért, nagyon jó vezető, és elhiszem, hogy szereti amit csinál, de már előre félek a kb. fél órás beszédétől, plusz még a műsor, meg a bizi osztás, szóval a hétfői tanulásnak lőttek, hacsak hajnalban fel nem kelek, és nem tanulok. ;)
Kedden időben végzek, de elhívtak marketing (khm, megint marketing.... :) ) kutatásra, szóval megint csak este 7 után érek haza, mikor is tanulok????
Szerdán!!!! meg pénteken!!!! Egyedül ezen a két napon fogok tudni tanulni, mert csütörtökre meg elhívtak egy tornára, jóga féleség, meg nyugtatós lelki meg minden, megnézem, de ez nem Gödöllőn van, hanem a szomszédban, Szadán, még jó, hogy elvisz egy anyuka társ, de így is 8 után érek haza.
Szóval, most szépen nekiállok bökni, és holnap elkezdem olvasni a tanulnivalót, mert nem kevés, és ez nem az a tantárgy, mint a mai, erre tanulni kell, nincs mese! Még szerencse, hogy már 2 hónapja megcsináltam a tárgyhoz tartozó beadandó részt! :D

2010. június 5., szombat

Tanulás, tanulás, tanulás....

Szegény blogomat nagyon elhanyagoltam az elmúlt időben. :( Ennek oka nagyon prózai: tanultam a mai eszperantó írásbeli nyelvvizsgámra. Eredetileg úgy volt, hogy tegnap megyek szóbelizni, de megfutamodtam, nem bántam meg. Május végén itthon voltam egy hetet, és akkor rájöttem, hogy nem elég amit tudok, az írásbelire még igen, de a szóbelire nem. Szóval beiratkoztam egy újabb tanfolyamra, az eddigi után, ami jó volt, de kiegészítésként kell a sok-sok gyakorlás, amit eddig hanyagoltam. Az internetes, interaktív nyelvtanfolyam nagyon jó, nagyon belém veri a szavakat, nyelvtant, tuti sikerül majd ezzel a felkészüléssel a szóbelim majd.

Az írásbeli vizsga ma nem volt nehéz. Reggel úgy mentem, hogy jó lenne, ha minimum 30 pontot elérnék. Nem tudom, miért ennyit, mert ez még édeskevés a sikeres vizsgához. A sikerességhez 61 pontot kéne elérnem, hát nem tudom, majd 2-3 hét múlva kiderül, hogy sikerült-e. Ha nem, akkor sem dől össze a világ, bár nem esne jól többek között a plusz vizsgadíj miatt, illetve azért, mert tegnap rádöbbentem, hogy a szakdogámat meg kéne írnom szeptember végére, ha fél év múlva, decemberben záróvizsgázni szeretnék.
Most júniusban még van két vizsgám a főiskolán is... és mikor fogok hímezni???? Fogok, főleg azért, mert a héten elment az eszem, az a maradék, ami volt. Kedvenc mintámat hímezik egy RR csoportban, ahol a csoport létrehozója kilépett, mert rájött, hogy nem tudja csinálni... erre mit csinálok? Beállok helyette, mert megsajnáltam a csoportot, meg imádom hímezni ezt a mintát, meg.... azért mert elment az eszem. Kaptam egy kis haladékot, remélem össze fog jönni a hímzés, ha egy kis késéssel is, de igyekszem majd. TÖBB RR NEM LESZ!!!! Főleg ebben az évben, ha mégis, akkor tuti bejelentkezem a pszichiátriára, mert az már tényleg nem normális dolog részemről. ;) Viszont hímeznem muszáj, mert ez megnyugtat, ma este fogok is végre bökni, a héten nem nagyon jött össze.

2010. május 16., vasárnap

Életjel

Drága nagy fiam először az öccsét fertőzte meg, aztán közös erővel mindketten engem. Így most én vagyok dögrováson, a torkom fáj, elkezdett csöpögni az orrom, és most még betegbe sem tudok eljönni, mivel a kolléganőm most ment el szabira, én meg május utolsó hetére kértem a szabit, csak a szervezetem nem tudta ezt. ;) Így nem tudom, hogy holnap du-ra mennyi hangom lesz, hogy a betegeket irányítsam, legfeljebb kézírányítást fogok alkalmazni, meg mutogatni, ha már végképp nem lesz hangom. Tegnap volt a csúcs, ma keveset beszéltem még, remélem ezt holnap meghálálja a hangom, és tudok beszélni minél többet. ;)
Ráadásul holnaptól 5 alkalommal megyek még májusban eszperantó szóbeli felkészítőre Pestre, mivel bejelentkeztem a június eleji nyelvvizsgára, már be is fizettem, nem szívesen hátrálnék meg!

A fősulis vizsgákat most egy kicsit leállítom, legközelebb majd június közepén, végén mennék, ha írnak ki vizsgát, most nincs energiám még erre is. A 3. ciklus 12 vizsgájából most tavasszal megcsináltam hetet, így remélem a fennmaradó 5 vizsgát le tudom tenni október végéig, és akkor nincs akadálya a decemberi záróvizsgámnak a fősulin. Nyáron megcsinálom a 2 beadandót, és a szakdogámhoz is kaptam már egy kis segítséget a konzulensemtől, azt is jó lenne letudni szeptemberig, hogy ezzel már ne kelljen foglalkozni, csak a záróvizsga tételekkel, és a szakdoga prezentáció elkészítésével novemberben.
A 3. ciklust eddig nagyon jól vettem, 3 db ötösöm és 4 db négyesem van. :D

Hímezni is hímezgetek, egy kis kikapcsolódásként, de a nagy hímzés csak júliusra fog maradni, vagy lehet, hogy akkor sem. ;)
Sok tervem van az elkövetkező pár hétre, hónapra, kíváncsi vagyok mi minden fog megvalósulni belőlük!

2010. május 5., szerda

Osztálykirándulás - végjáték

Hurrá, tegnap este fél 9-re hazaért nagy-kisfiam az osztálykirándulásról, ahol nagyon jól érezte, érezték magukat, az élmény beszámolóból ítélve.
Igaz délelőtt megint felrántotta az idegeimet telefonon, de az ofővel együtt gyorsan helyretettük az agyát. Közölte, hogy ő akkor lelép, mert nem akar ott szórakozni Zamárdiban, és eljön egy előbbi vonattal. Én frászt kaptam, hogy meg ne próbálja, mert úgy kivágják, hogy arrulkoldul, ha csak úgy lelép. Mondta, hogy ofővel meg van beszélve... aztán este 8 órakor még sehol sem volt, hívtam, naná, hogy lemerült az a telefon, mert hát vitte ő a töltőt, de úgy látszik csak dísznek. Hívtam osztálytárs anyukát mit tud a gyerekekről, közölte, hogy az ő gyerekének is díszként volt a töltő, az a telefon is lemerült, de ő felhívta az ofőt, és mondta, hogy este 7 óra körül értek be a vonattal. Igenám, de az én fiam hol van, mert hát ugye variált. Hát én is felhívtam ofőt, mondta, hogy gyerekem is azzal a vonattal jött haza, mint a többiek. Mondom oké, csakhát délelőtt felhúzta az agyamat, és nem tudtam, hogy most hogyan is állunk. Ekkor mondta ofő, hogy igen, próbálkozott, de ő is leállította, szóval így közös erővel elintéztük a gyereket.
Ez volt tegnap este.

Ma variálnom kellett a beosztásommal, meg holnap is, mert a fiúk du-ra mennek suliba, az érettségizők miatt. Oké, de akkor ki menjen Beáért a suliba. Megyek én, de az azt jelenti, hogy reggel 7-re kell mennem dolgozni, du 3 óráig, és utána start haza. De ki vigye reggel a kiscsajt. Apa ma hajnalban elment fél 6-kor, én fél 7-kor, hát bizony a Pityunak kellett vinnie és holnap is ő fogja vinni. Aztán kiderült, hogy tök felesleges volt ez az egész hajcihő, de most már nem csinálom vissza, mert gyerekem (nagyfiam) elhúzott a gyerek orvoshoz, aki közölte, hogy "kicsit" piros a torka, adott MAripent neki, és mára holnapra igazolást. Nem tudom miért, nekem a maripen nem jön be, mivel a rendelőben dolgozom, és a gyerek elfelejtett Algopyrint iratni, fej- és torok fájásra, gyorsan szóltam a fül-orr-gégész doktornőnek, hogy kukkantson már be a gyerek torkába, és írjon fel Algopyrint. Belekukkantott, közölte, hogy na az a Maripen nem lesz elég, mivel masszív tüsszös mandula gyulladása van, felírt újabb gyógyszert, de Algopyrint elfelejtették mindketten. Még jó, hogy figyelek, és ott dolgozom, intézkedtem, így a gyógyszertárban otthagytam majdnem 5 ezer forintot. Köszi, elég drága osztálykirándulás volt ez kérem szépen! :S :(
Ja, és a fülész dokinőtől is van igazolásunk, de ő már nem szórakozott, kapásból hétfőig ítélte kényszerpihenőre a kölköt.

2010. május 2., vasárnap

Judit RR anyaga :D


A teljes anyag

Nem bírtam ki kedd reggelig, és most melegiben, ahogy befejeztem a kontúrozást gyorsan lefotóztam az anyagot. Nagyon tetszik a keret mintája, igazán nekem való minta, és a virág is a szívem csücske, szóval teli találat volt ez most!


A jobb oldali virágocskát készítettem az anyagra! :D
Remélem tetszik, Judit! ;)

Anyák napja!

Hát eléggé felemásra sikeredett, remélem újabb meglepetés nem ér, mert elég volt!
Kicsilányom nagyon készült a napra, már pénteken ide akarta adni az ajándékát, és elmondani a versikét, de mondtam neki, hogy nem, majd ma, mert ma van a napja, kibírta.

Nagyfiam viszont hozta a formáját, amin így utólag már nevetek, de éjjel és reggel majd szétvetett az ideg.
Ma osztálykirándulásra mentek az osztályával 3 napra. Tegnap fiacskámnak mehetnékje volt, és elment bulizni, kb 30 km-re tőlünk, busz az éjjel nincs, de megígérte, hogy majd este 11 órára megy érte egy haver kocsival, és hazahozza.
Negyed 12-kor telefonált, hogy haver nincs, kocsi nincs, ott alszik egy ismerősnél, nem örültem neki, de lelkére kötöttem, hogy ne aludjon el, és siessen haza, mert indulni kell az osztálykirándulásra. Oké.
REggel fél 6-kor jelez a telefonom, hogy visszahívást kér, mert hogy gáz van, reggel ugyan felébredt, meg el is indult, de a buszon, amiről még át kellett volna szállnia, elaludt, és Újpesten kötött ki. Elment anyósomhoz, ott volt 7 óráig, mondván, hogy negyed 8-kor van busz hazafelé. Naná, hogy nem volt, csak fél 9-kor. Gyerek kétségbeesett, én jól leüvöltöttem a telefonba a fejét a helyéről, mire gyerekem kiakadt, nagyon megsajnáltam. Nem kiabált, csak hallottam a hangján, hogy nagyon elege van a mai reggelből, és tényleg nem az én bosszantásomra csinálta az egészet, csak hát így jöttek ki a lépések sajnos. Remegett a hangja, hogy tele van a keze, mert hogy anyósom megpakolta csomaggal, hogy hozza el nekem anyáknapjára, meg virágot is szedett a kertből, és most tehetetlenül ott áll az M3-as autópálya mellett a buszmegállóban, és nem lát kiutat. Hát elbőgtem magam én is majdnem.
Aztán mivel már tök ideg voltam, felkeltem, és elkezdtem keresni a megoldást, hogy mégiscsak eljusson az osztálykirándulásra, mert abból nem engedtem, befizettük, legyen együtt az osztállyal, ha még olyannyira nem is jönnek ki egymással, hátha most megtörik a jég.
Mire hazaért, már találtam neki hévet, amivel be tud menni Pestre, és utána a Keletiből induló vonatot is kinéztük, amiről nem kellett átszállnia, és eljuthat végre Szántódra, Balaton mellé. Mindent részletesen elmagyaráztam neki, hogy mit csináljon, telefonon néha rászóltam, hogy épp hol van, ne aludjon el a vonaton, aztán amikor Siófokon kellett lennie kb, akkor hívtam, hogy most már készülődjön. Zamárdinál leszállt, felhívta az ofőjét, hogy akkor most merre menjen, elmagyarázta neki, és ennyi. Igaz, elfelejtett felhívni, hogy megérkezett az osztályához, én meg hiába hívtam, nem vette fel a telefont, így hívtam az ofő-t, hogy odaért-e a gyerekem, aki megnyugtatott, hogy vége a kalandos napunknak, végre ott van, ahová már 1 óra körül oda kellett volna érnie az osztályával együtt.

Szóval, ő még csak az első, prototípusos gyermekünk, úgyhogy amikor már majd a Bea csinálja a hülyeségeit, akkor már csak legyintek, hogy ugyan már! :D

Hímzéseim - végre

Ahogy ígértem, hoztam egy-két képet. Sajnos Judit.6 anyagát még nem fotóztam le, mert hiányzik egy kicsi kontúr róla, azt majd kedden teszem fel.

Viszont itt van a babaköszöntő helyzetjelentése,
és egy félkész kép anyáknapjára készül. Nem tudom hogyan, de jó lenne, ha jövő vasárnapra készen lennék, mert mi akkor megyünk mamákat köszönteni, így jött ki a lépés idén.


2010. április 27., kedd

Elhavazva - tavasszal

Ígértem képek állását, meg hogy majd írok, meg... egyelőre csak egy rövid kommentet tudok írni, mindjárt indul a napom... Képeket a hétvégén mindenképpen hozok, mert remélhetőleg akkor már 2 kész művet tudok mutatni (nem is vagyok naív... :D :D) és a baba köszöntő rész állását is jövök megmutatni.
Az áprilisi 4 vizsgámból 3 eredményét tudom, ezek 2 db négyes és 1 db ötös, a negyediknek meg már nagyon várom az eredményét, remélem a héten az is meg lesz.

Kryx!
Köszönöm, be fogok nézni hozzád, illetve fél perc erejéig már megtettem, de időm egyenlő a nullával, ezért nem reagáltam még a bejegyzésedre, bocsánat.

Ma például munka után, esti hímzés előtt eszperantó leckét fogok csinálni holnapra, hát hogy nem leszek kész, azt már most tudom, de legalább valamicskét csinálgatok. ;) Szép hosszú napom lesz a szerdai is, mert reggel el a melóba, 5-től (de csak fél 6-ra érek oda) eszperantó tanfolyam 20 óráig, utána meg még valahogy haza kéne érni, ez kb este negyed 10 lesz. Már én is azt mondom, hogy nem vagyok normális!!! Ja, és bejelentkeztem a nyelvvizsgára júniusra, jövő héten be is fizetem, kaptam a szüleimtől egy kis segítséget. Igaz arról volt szó, hogy majd ha meg lesz a nyelvvizsga, akkor fizetnek, de most megszorultunk... szóval most kaptam pénzt, de visszaadom jövő hónapban, hogy tényleg csak akkor kapjam meg, ha sikerült a vizsga. Ha nem sikerül, akkor az elég drága "mulatság" lenne, szóval május 2. hetétől mindent bele nyelv lesz, azért csak akkortól, mert május 8-án és 9-én még fősulis vizsgák vannak. No, ezért mondtam, hogy nem vagyok normális!!!

2010. április 5., hétfő

Helyzetjelentés


Tanulok, hímzek, tanulok, hímzek, ja, és dolgozom, mint egy ....

Most áprilisban 3 szombaton összesen 5 tárgyból szeretnék vizsgázni, erre persze tanulni sem ártana, majd meglátjuk milyen sikerrel. ;)


Viszont mutatom, hogy 2 hét elteltével nagyon nem haladtam a babás képpel, de azért haladgattam, legközelebb 2 hét múlva rakok fel fázis képet, addig meg tanulok, tanulok, dolgozom, és nagyon csodálkozom, ha ennél sokkal többet fogok tudni mutatni majd. :D

2010. március 21., vasárnap

Nem unatkozom! :D

Úgy döntöttem, mivel sok-sok dolgot kéne egyszerre, és lehetőleg tegnapra megcsinálnom, így minden nap, mindenből, vagy legalábbis amiből csak lehet, kicsikéket csinálgatok! Így mindenki elégedett lesz, hogy azért haladok én, csak szép lassan, mint a csiga. ;)
Hoztam 3 képet, hogy azért legyen egy kis kézimunka is az oldalamon, ne csak panaszkodás a kamaszkorú fiaimra, mert azért a héten is volt egy kis galiba, most a középső hozta a formáját, de szerencsére most ismét nyugi van. :D

Szóval, kézimunka. :D
Az első kép az egy rr lesz, ki hitte volna.... azt mondtam, hogy soha többé rr, illetve azért így kategórikusan nem jelentettem ki, de így gondoltam, aztán összejött egy csapat, ahol nekem nagyon szimpatikus emberkék jöttek össze, és már csak én hiányoztam közéjük, szóval beléptem, remélem most nem lesz olyan galiba, mint szokott, sokat változtam ám... ;) :P
Igaz, fűszernövényes rr-ként indult, de nekem ez a kép már meg van, illetve az üvegház még hiányzik belőle, de mire ez az rr a végére ér, én is megcsinálom azt! :D Én most egy cipőssel szálltam be, az egyik KM-ben volt a minta, azt hiszem a januáriban, és nagyon megtetszett, és a lányok is beleegyeztek, hogy szívesen csinálnak belőle egy-egy cipőcskét. Most a szélével vagyok elfoglalva, nagyon lassan haladok, de ha március végéig nem leszek vele kész, akkor elindul így, aztán ha hazajön befejezem az utolsó cipőcskével együtt. 16-os rusztikus Aidára hímezek!


És van egy fizetős meló is, amire már rég vár a tulajdonosa, szóval most ezt is elkezdem, és ahogy tudom, beosztottam, hogy a héten jobban haladtam, jövő héten kevésbé fogok, aztán megint jobban, és így tovább! Nem nehéz a minta, remélem haladós is lesz!

Itt tartok:


Ilyen lesz:

2010. március 17., szerda

Játék + vizsga eredmény! :D

Judit játékra hívott a 100. bejegyzése megünneplése alkalmából. Én most csak beteszem a játékfelhívást, jelenleg erre van csak időm, most megyek szépen tanulni az április vizsgáimra. :-D

A szombati vizsgám egyébként ötös lett! Így kell ezt kezdeni, ez volt az első vizsgám a 3. ciklusban!

2010. március 13., szombat

Kamaszkor, édes kamaszkor. :(

És ismét a kamaszkorral vívtam a héten a harcomat. :(
Igaza lesz Potika barátosnémnak, most pár évig tuti fejfájást okoznak majd a gyerekeim, aztán jövök én a banya-korral, és a végén már várni fogom, hogy mikor lesz végre nyugtom, nyugalom.
Hétfőn a nagyfiam hozta a formáját, fél napi sírógörcs lett az eredménye részemről, aztán másnap muszáj volt bekapnom egy Xanax-ot, na ezt csak félig tartom jónak. Jó volt, mert lenyugodtam, totálisan, viszont rá 2 napra olyan klasz gyomorgörcsöt kaptam, ki tudja mitől. Bár megfigyeltem, hogy amikor ilyenre vetemedek, hogy gyógyszert veszek be, akkor utána pár nap múlva a gyomrom is beint és jelez. Szóval gyorsan utána néztem, hogy mit lehetne bevenni, ami nem nyugtató GYÓGYSZER, de hatásos. A gyógyszertárban kaptam gyógynövényes bigyót, egyelőre még originál, de ami késik nem múlik... ;)
Kedden a fülbevalómat hagytam el majdnem, amit a férjemtől kaptam névnapomra, na itt hisztérikus sírás tört rám, arra gondoltam, hogy addig nem megyek dolgozni, amíg meg nem találom. Szerencsére az utolsó pillanatban, hogy le ne késsem a buszomat, megtaláltam az előtérben a fél fülbevalót, így megnyugodhattam.
Szerdán ketteske fiam alakított, de akkor még hatott a Xanax, és nem kaptam idegrohamot, csak elmagyaráztam, hogy miért nem oké, amit ő kitalált. Persze volt morgás, meg pattogás, de lepergett rólam.
Pénteken meg nem mentem eszperantóra, mondván készülni kéne a mai vizsgámra. No, meg ahogy én azt elképzeltem. Hazajöttem munka után, és eldőltem, és aludtam du 2-2,5 órát, tanulás nuku, viszont kis pihenés volt, nagyon jól esett. Persze ennek az lett a böjtje, hogy este nem tudtam elaludni, és borzasztó rossz éjszakám volt.
Reggel egy csoporttársammal találkoztam, jött Pestről, szerencsére Gödöllőn át, így társultam, és lementünk Gyöngyösre, Emberi erőforrás gazdálkodásból vizsgázni. Kár lett volna kihagyni ezt a vizsgát, remélem a jegyem is majd ezt sugározza! :D Ez az első vizsgám a 3. ciklusban, ciki, de nem volt kedvem, motivációm a vizsgákhoz, viszont most valahogy megszállt az ihlet, meglátjuk meddig tart a lendület.

2010. március 6., szombat

Elment az eszem...

A héten, azon kivül, hogy nem csináltam semmit, rájöttem, hogy nem vagyok normális, mondjuk ezt eddig is tudtam. :)

Bejelentkeztem 4 főiskola vizsgára áprilisra, 3 szombati napomat fogja elvenni, mert egyik nap kettőből megyek. Jah, hogy mikor fogok felkészülni rá, fogalmam sincs. ;)
Nem mellesleg most várható a mellékállásnál is meló, szóval, szóljatok nyugodtan, hogy ha szerintetek normális vagyok...
Ja, és jön a húsvét, és remélhetőleg ez a bolt forgalmán is látszani fog... hú, megyek is bökök pár xszemet és elgondolkozom azon, hogy hétfőn a pszichiátrián kéne kezdenem... bár, ha belegondolok, a diliházra hasonlít néha a rendelő recepciója. Pénteken fél 9-től 11 -ig WC-re nem tudtunk elmenni, mert hirtelen annyi ember jött időpontért, meg a rendelésekre, hogy nem győztük a kollégámmal, jah, hogy közben a telefon is csörgött egyfolytában? Kit érdekel! Egy ideig bírtam cérnával, aztán a végén nem vettem már fel, sorry, minden betegtől, de egyszerűen nem lehetett bírni.

Madáretetős kép


És íme a madáretetős kép, ami a Keresztszemes Magazin idei márciusi számában már megjelent. :D

Én már láttam belőle részleteket ősszel, és megkérdeztem a tervezőtől, hogy szeretném elkérni a mintát. Természetesen nem adta, hanem mondta, hogy keressem meg Macsit, a Magazin főszerkesztőjét, és kérjem el tőle. Szerencsére időben lecsaptam a mintára, így megkaptam, és a Magazinba én készíthettem el. Tegnap kaptam meg bekeretezve, és nekem nagyon-nagyon tetszik.

2010. február 21., vasárnap

Eltelt 3 hét

Hm, jó régen írtam a blogomba, mondjuk az is igaz, hogy örülök, hogy élek, és egyre kevesebbet netezek. :(
Hétközben munka, péntek délutánonként eszperantó, hétvégén a webbolt körüli teendők, meg nem árt egy kicsit a háztartással is foglalkozni, szóval igazán nem értem, hogy miért is nincs időm netezni. :D Azért naponta be-benézek az állandó fórumaimra, de sokkal többre nem jut időm. :(
Mindezek mellett kaptam megint netes melót, szóval, azt is csinálgatom, most délután például az van tervbe.
Hímzésügyileg sikerült befejeznem a madáretetős naptáras projektet, ha megjelenik a Magazinban, akkor felteszem ide is. Imádtam hímezni, és valószínűleg csinálok még belőle egy-kettőt. ;)

Elmondhatom, hogy az idei névnapom nagyon jól sikerült! Többször megríkattak a családtagjaim, annyira örültem az ajándékuknak. Végülis én hangoztatom, és vallom, hogy ennyi idősen már nem az ajándék a fontos, hanem hogy gondoljanak az emberre, és csak egy mondattal tudassák, hogy tudnak rólam. Hát a családom most rákontrázott erre, és nagyon jól esik! (irul-pirul :) )
A férjemtől születésnapomra egy kézimixert kaptam, mert sikerült január elején elrontanom az előzőt, így meg volt az ötlet. Igaz, én másra gondoltam, mert voltak "jelek", de mindegy ennek is nagyon örültem. A jel pedig az volt, hogy a nyakláncomat, amit kb. 1 éve elszakítottam, elkérte, hogy elviszi. Jó, gondoltam biztos megcsináltatja, igaz, a fülbevalómat meg szintén kb. 1 éve nem hordtam, mert zavart, viszketett a fülem tőle, akkor csináltattam a fogaimat, meg el is hagytam az egyik felét. Közben szó volt róla, hogy lehet, hogy már össze is nő a luk a fülemben... szó, szót követett, és a névnapomra kaptam egy pár fülbevalót, és visszakaptam az arany nyakláncomat megcsináltatva. :D :D
Szüleim is nagyon megleptek, ők ma voltak itt nálunk, és hát bizony elsírtam magam! Még tavaly májusban mondta anyukám, hogy a 40. születésnapomra kérhetek valamit, ami 40 ezer forint, és csak én használom. Június elején kiderült, hogy teljes szanálást kell végezni a számban, és felső fogsort kell csináltatnom. Szóltam anyukámnak, hogy előre kéne hozni a születésnapi köszöntést, és akkor én erre fordítanám a születésnapi pénzemet. Meg is adták, a férjem kiegészítette (szóval ha úgy vesszük, akkor ez a szüleim és a férjem közös ajándéka). ;) Én most nyugodtan vártam őket, mondván, én már letudtam az ajándékot, a névnapomra meg nem szoktunk nagy ajándékot adni-kapni. És hát a szüleim betettek egy borítékba egy "Ígérvény"-t, hogy ha leteszem az eszperantó nyelvvizsgát, akkor annak a költségét állják, ha bemutatom a bizonyítványt! Magyarul meg kell előlegeznem, de utána kifizetik, a nem kevés pénzt, kb. 22 ezer forintot. :D Épp ma reggel filóztam azon, hogy hogy a fenébe hozok ennyi pénzt össze májusig... így most megoldódott, össze kell hoznom, de utána visszakapom, szóval motíváció meg van a tanulásra! :D

2010. január 30., szombat

:(

Amennyire boldog voltam, a 4x elérésemnek, annyira rossz hírt kaptam pont aznap, amikor én mámorban éltem, hogy hurrá, 40 éves vagyok.
Fősulira járok, távoktatásra (ha valaki nem tudná ;) ), mindenféle korú tanulótársaim vannak. Én még fiatalnak érzem magam, bár ha jól belegondolok, azért nem ennyi idős koromban kéne diplomát szereznem, no de nem ez a lényeg.
Volt egy évfolyamtársam, akivel az első ciklusban sokszor találkoztam, együtt jártunk az előadásokra, amik Pesten voltak, segítettünk egymásnak, ahol tudtunk, aztán elváltak útjaink, de telefonon mindig utolérhettük egymást, ha úgy adódott. Ő is most, idén, májusban lett volna 40 éves.
De csak lett volna, január 25-én kétoldali tüdőgyulladásban elhunyt. Azóta sem térek magamhoz, mióta megtudtam...., hihetetlen, felfoghatatlan, szomorú, és leginkább kegyetlen az Élet!
Ma temetik szülővárosában, és gondolataim nagyon körülötte és az Élete rövidségén járnak.
Nyugodjék békében!

2010. január 26., kedd

40 :)

Eljött ez a nap is, megértem! (Jó, még van kb 5 órám, hogy "megszülessek", de ez már az én napom, sok társammal együtt, akik szintén ma ünneplik a születésnapjukat! :-) )
Kíváncsi vagyok az elkövetkező 10 évemre, amikor 4-gyel kezdődnek az éveim számai, remélem ez még nem lesz a Vég! ;) Ha jól sejtem, akkor erre az időszakra mondják azt a nőknél, hogy a legszebb női korszak, majd meglátjuk!
Emlékszem, a 35-től depressziós lettem, nagyon magam alá kerültem, aztán a hajamnál fogva kirángattam magam belőle, azóta az a módszerem, hogy túlvállalom magam, túlpörgök, hogy ne magammal foglalkozzak, illetve magammal, de ne a korommal. A mai nap kivétel, most erre lélekben nagyon felkészültem, most csak szépnek szeretném látni a világot! :D

Z. Zsuzsa!
Tudom, hogy olvasni szoktál, mivel szoktál nekem itt írni, szóval itt ragadom meg az alkalmat, és itt kívánok neked is nagyon-nagyon Boldog születésnapot! :D Legyen nagyon szép ez a napod, és az elkövetkező jó pár éved minden napja! Puszi! :D :D

ui: ahogy nézem a bejegyzésem címét elérzékenyülök, khm, ez már az öregedés jele! :D :D

2010. január 16., szombat

Hétvége + félévi bizik

Eljött az idő, hogy ismét ritkábban fogok tudni írni, no nem azért mert nincs miről, hanem sajnos azért, mert az IDŐm, nagyon kevés mint mindig, de most aztán még kevesebb, mert begyorsultak egy időre körülöttem a dolgok, így csak futok magam után-előtt.

A héten a BKV sztrájk engem is kiakasztott, no nem miattam, hanem azért mert a fiaim közlekednek Pesten. Kedden még itthon tartottam őket, reménykedve, hogy ez csak egy napos fellángolás "tisztelt" bkv-soktól, de aztán rá kellett jönnöm, hogy meg kell tanulni élni ezzel, hogy valahogy el kell jutni a suliba, mert az nem állapot, hogy a hülye felnőttek miatt, a gyerekek szívjanak. :S Volt egy nagyon komoly vitám a Miki ofőjével, szokás szerint, mert már 3. éve nem fogja agyilag miről beszélek, ő meg azt mondja, hogy én vagyok a korlátolt, hogy én nem értem meg Őt. Szóval, jól el vagyunk, mindig felidegesítem magam miatta, de most már ott tartok, hogy amikor jön a hülyeségével, egyszer válaszolok neki, a többit meg itthon mondom el a családnak.
Az a baj, hogy nem fogja agyilag, hogy nem mindegy, hogy Gödöllőről gyalogol esetleg a gyerekem a BKV-sok hülyesége miatt, vagy Budapest belterületén. Közölte, hogy nem igazolja automatikusan a keddi hiányzást, mert hogy a HÉV és a metró is járt. Oké, ebben igaza van, mármint abban, hogy járt, mint ahogy a többi napokon is járt, viszont kedden reggel több helyen néztem utána, több helyen ellentmondásos híreket kaptam, akkor így hogy a fenébe engedjem el a gyereket a nagyvilágba. Az volt a legnagyobb problémája, hogy a Miki egyik osztálytárs barátja, aki Kistarcsán lakik, tehát szintén HÉV-vel közlekedik, szintén nem ment, illetve egy másik jó barátja, aki viszont a 8. kerületben, és az ofő szerint összebeszéltek a gyerekek, és kihasználták a sztrájkot. Na mármost mi a kistarcsai anyukával rögtön igazoltuk, hogy a mi tudtunkkal nem mentek a fiúk, és hogy mindegyik a saját lakásában volt, otthon, úgy is nézett ki, hogy elfogadta az ofő az igazolásunkat, igaz, ugrott egy szülői igazolható napunk, mert nem fogadta el, hogy a sztrájk miatt nem mentek. Szerdán bementek a fiúk, mivel tényleg járnak a kötött pályás járművek, megbizonyosodtunk róla mi is, és a sárga földig beledöngölte őket a földbe, hogy piszok lógósok. Kistarcsai anyuka ismét írt egy mail-t ofőnek, én hagytam, csak itthon fortyogtam, nem is kicsit.
Nem értem az ofőt, tudom, korlátolt, hülye vagyok, mert a Miki ebben a félévben hiányzott orvosi igazolással 2 napot novemberben, mert hörghurutja volt, +1 napot én igazoltam neki, mert nagyon rondán köhögött még, és nem akart visszamenni a dokihoz, aztán ment nem egészen gyógyultan a suliba, és most hiányzott 1 napot. És erre a gyerekre meri azt mondani, hogy lógós, vagy legalábbis előszele volt ez a keddi nap a lógások kezdetének. :S Megjegyzem, a Miki nagyon haragudott ránk most kedden, hogy nem engedtük el a suliba, mert ő menni akart, és ezt meg is írtam az ofőnek. Szóval, nem értem, nem értem, nem értem, tudom, hülye vagyok! :S

Ugyanakkor Pityunak az ofőjének megírtam, hogy mi a helyzet, kértem, hogy igazolja az igazgató úr, ezt írtam csütörtökön reggel, és mindenféle kötöszködés nélkül este már láttam az elektronikus naplóban, hogy igazolva volt, természetesen igazgatói igazolással. :D

Félévi bizik:
Pityu:
hát, nem is tudom mit mondjak, egyik szemem sír, másik nevet. Végülis a magyar tanár megkegyelmezett neki, igaz az utolsó pillanatban, de meg lett az a nyamvadt kettes, ennek örülök. Viszont nagyon félek a 2. félévtől, mert ez a magyar még egyáltalán nincs lejátszva, egyáltalán nem látom biztosnak, hogy meg lesz az évvégi kettese is ebből. Legtöbb tárgyból hármast kapott, vannak kettesek, és hát ennyi. Azt mondta, hogy megkomolyodik, hát eddig nem látok belőle semmit. :(

Miki:
Igen, ő hozza a formáját, büszke is vagyok rá, hogy napi 1,5-1,5 óra utazás ellenére így teljesít, és nem lóg a suliból, és szeret a VMG-be járni.
3 db hármasa lesz: anyanyelvi kommunikáció, ez idén a magyart helyettesíti, mivel ők most nyelvi előkészítő osztályt nyomják; képességfejlesztő, no bocsi, de fogalmam sincs, hogy ez mit takar, ez még azért kérdőjeles, hogy kettes, vagy hármas, vagy egyáltalán lesz-e belőle félévi osztályzat, mert nem látom még lezárva ebből a naplóban; és a 3. hármas spanyolból lesz, ezt idén kezdték tanulni, szóval megbocsájtom neki, lesz ez még jobb is.
1 db négyese van, angolból.
és 3 db ötöse, amiknek nagyon örülök, jó, mondjuk a torna nem érdekel, de matek és informatika igenis érdekel! :D

Beának meg jövő héten osztják ki a félévi értékelőjét, nagy meglepetésre nem számítok nála, matekból egy kicsit rontott, magyar és környezet nem rossz.

Én meg bejelentkeztem 30-án 3 vizsgára is, el kéne kezdeni rá tanulni, de hogy mikor, fogalmam sincs, de azért igyekszem összehozni, mert ezekből ritkán írnak ki vizsgát a fősulin.
Ja, és hogy még inkább ne legyen egyszerű az Életem, a héten jelezték, hogy az eszperantó tanfolyam is indul 22-én pénteken, du 3 órától este 8 óráig, az Örs vezér téren. 6 pénteken keresztül lesz az alapozás, aztán utána jön a folytatás, mert szeretnék nyáron levizsgázni belőle középfokúra, mert ezt is elfogadják a diplomához, legalábbis nagyon remélem! :D

2010. január 8., péntek

Kamaszkor, "édes" kamaszkor

Sokszor elgondolkozom, hogy az én (mi) szüleink, hogy a csudába bírták ki a mi kamaszodásunkat! Nekünk is voltak ilyen dolgaink, mint a mai gyerekeknek, vagy nekünk másmilyen volt, amit AKKOR a mi szüleink is szörnyűnek ítéltek meg.

Nekünk 2 kamasz fiunk van, és egy 8 éves lányunk ugye. Egy kedves ismerősömnek panaszkodtam, aki akkor megvígasztalt: "Nyugi, most a nagyfiad, majd a középső, aztán nem sokára jön a lányod kamaszkora, és mire végére érsz, Te fogsz klimaxolni, szóval most évekre meg van a programod!" Jól megnyugtatott, mi!?!?!?!
A nagyfiam egészen tavaszig normális, kezelhető gyerekek közé tartozott, kisebb-nagyobb vitát eltekintve nem volt gond. Aztán bekerült egy nekünk (szülőknek) nem tetsző baráti társaságba, és azóta napi-heti szinten vannak kiabálások, veszekedések. :( Persze, lehet, hogy nem rossz az a társaság, csak úgy érezzük, hogy nem tesz jót Pityunak az ő közelségük. A gyerekek köszönnek, illedelmesek, amikor jönnek, vagy az utcán találkozunk, szóval elvileg semmi gond, mégis....
Az utóbbi napokban azért volt nagyon nagy balhé itthon, mert a gyerek fejébe vette, hogy ott hagyja a jónevű iskoláját, nem tudjuk miért akarta ezt tenni, miért vette a fejébe, mert amikor kérdeztem, mindenre az volt a válasza "mert", "csak". Ez pedig nekem nem volt elég. Megkértem egy kedves ismerősünket, akit barátnak is mondhatok, mert sokat segítünk egymáson, egymásnak, és nem mellesleg tanár, tehát reményeim szerint ért a kamaszok nyelvén, hogy beszéljen a fejével, mert a gyerek nekünk csakazértsem volt hajlandó normálisan elmondani, hogy mi a baj. Ma megtörtént a beszélgetés, úgy néz ki elvonult a fejünk felől ez az idétlen ötlet megvalósítási terve, szóval marad az iskolában, és leérettségizik egyszer csak. Ahogy mesélt a gyerek ma, ugyanazokat az érveket mondta az ismerős-barát, amiket mi, de ahogy jól éreztem, nekünk csakazértsem akarta elhinni, elfogadni a tényeket.
Félévi bizije soha az életben nem volt ilyen xar, magyarból valószínűleg meghúzzák, amivel egyet is értek, sőt a novemberi fogadó órán meg is beszéltük a tanárral, hogy figyelmeztető bukás nem ártana most, hátha magához tér tőle a gyerek, és évvégére összeszedi magát.
Ja, és amin már ki sem akadtam (majd az apja, ha este meglátja), hogy elbukott egy fogadást, és az volt a büntetése, hogy kékes-feketére be kellett festeni a haját.... Szóval ezért mondtam, hogy jó lenne már, ha vége lenne a kamaszkorának, és tudom, hogy ezek még az enyhébb dolgok, fel kell készülnön további hülyeségekre!
Középsőm most lesz 15 éves, ő azt mondta, hogy nem lesz ilyen hülye, mint a bátyja, hát majd meglátjuk 2 év múlva, a bátyja sem volt 2 éve még ennyire megbuggyanva!

Bea lányom is alakított ma, úgyhogy el szeretnék bújni a világ elől, és világgá szeretnék menni.
Fejébe vette, hogy most pénteken este, fáradtan kell neki matek házi feladatot írni... :S Mondtam neki, hogy reggel, frissen csinálja nem, ő most. Oké, mondtam, hogy ha egy-egy oszlopban 2 hibája vagy annál több lesz, akkor az egész oszlopot újra kell írnia, ez hatott, most játszik. :D

2010. január 1., péntek

B.U.É.K-2010

Nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek, aki ide látogat!!!!

Én ma már tettem családom boldogságáért, mert Életemben először (épp ideje volt, majd 40 évesen) készítettem madártejet. Nem tudom miért féltem tőle eddig, talán a "madárkák"-tól, hogy nem fog sikerülni, de úgy voltam vele, hogy az utóbbi időben egész jó kis habokat készítek a sütikbe, akkor ezt sem ronthatom el... bár, amikor szaggattam bele a forró tejbe a habot..., hát akkor kellett volna fotót készíteni a rémült arcomról, elképzeltem, hogy nézhettem, mert a kezem az tuti remegett... No, mindegy, szerintem kinézetre nagyon jól sikerült, ízre is gyanítom, hogy nem rossz, és 2 jelentkező már volt is az elfogyasztására: apjuk és nagyfiam. Pityut még időben leállítottam, hogy nem ez a reggeli, ez csak ebéd utáni nasinak készült. ;)


Mindjárt megyek ebédet is elkészíteni, naná, hogy lencsefőzelék és hozzá fasírt a menü!

Délután meg nekiállok hímezni, hímezni, hímezni, éjszakába nyúlóan, mert a babona szerint azt fogom csinálni sokat, amit az Újév napján! Hát akkor én adok a hobbimnak egy esélyt erre az évre (is)! :)