Karácsony másnapja

Ma családlátogatáson voltunk, és ugyan a családi fotózás elmaradt, viszont a szüleimről készült egy-egy kép. :D

Édesapám (mögötte van Bea ajándéka, a tábla :) ):

Édesanyám:

És, íme Judit.6 dupla rr-es kutyás anyagának az állása... szinte még sehol sem tartok, de 1 hét múlva csakazértis készen leszek vele. :D

Boldog Karácsonyt!

Mindenkinek nagyon Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

Nálunk már járt a Jézuska, és lelkesen fotózgattunk így most friss fotókat tudok mutatni kiscsaládomról (és egy képet magamról is ;) ).

Játék

Nem nagyon szoktam játékokra jelentkezni, de most Latinka oldalán találtam egyet, aminek nem tudok ellenállni! :)

Szóval Sabee24 oldalán van a játék, ahol határidőnaplót lehet nyerni, nosza, én már jelentkeztem is rá! :) Íme, ti is látogassatok el az oldalára:

"Hátrányos helyzetű" a pici lányom.

A héten egy kicsit morogtam tanító nénire (lám én is tudok ), de aztán simán meg tudtuk beszélni a dolgot, igaz, egy kis lelkiismeretfurdalást okoztam neki.
Történt, hogy az osztállyal népi szokást tanultak be a karácsonnyal kapcsolatban, és azt adják elő a szülőknek. Ez mind szép is lenne, de hétfőn du 4 órakor van az ünnepség. Csak azt nem értem/értettem, hogy ki tud oda menni erre az időpontra, főleg aki 8 órában dolgozik. Szóltam tanító néninek, hogy sorry, Beát lehet, hogy vígasztalni kell majd, mert tőlünk SENKI nem fog tud elmenni, tanító néni meg nagy szemekkel nézett rám, hogy hogy lehet ez.
Hát úgy, hogy én elvileg 10-18 óráig dolgozom egyedül leszek a recepción, de mivel aznap délben van a doktor bácsink temetése, ezért variáltam egy sort, és megbeszéltem a kolléganőmmel, hogy bemegyek 8 órára, és délben, amikor el szeretnék menni, akkor ő addig beül helyettem. Szóval még egy elkéredzkedés nem fért bele a tervembe, meg egyáltalán nem is lehetséges.
Tanító néni ötlete, jöjjön apuka... no igen, reggel elmegy Pestre, vagy ki tudja hová, kizárt dolog, hogy du 4 órára hazaérjen.
oké, akkor jöjjön keresztanya, vagy keresztapa... keresztanya este 10-ig dolgozik, keresztapa is kb. 6 órára ér Gödöllőre.
NAgyszülők? ilyen időjárási viszonyok között hogy kérjem meg őket, hogy jöjjenek ki Pestről, és utána menjenek haza.
Testvérek? Persze, a 17 éves bátyusnak csak ez hiányzik, hogy a "dedósokhoz", beüljön, a 15 évesem meg kb 5 óra után ér haza az iskolából, Pestről.Szóval passz, senki nem tud menni. Megjegyeztem, hogy szerintem erre az időpontra kizárt dolog, hogy a szülők odaérnek, erre én estem pofára, mert közölte tannéni, hogy igenis 4 órára már a SZÜLŐK többsége elviszi saját maga a gyereket az iskolából. Azok a szülők, akikkel reggel találkozom, akkor hogy a fenébe van a 8 órás munka??? Ha én reggel ott vagyok az iskolánál 100 %, hogy nem én megyek a gyerekért, mert a 8 órám úgy telik le, hogy fél 5-re érnék oda, ha nem én megyek reggel (péntekenként), akkor viszont már 7 órakor ügyeletben van Bea, de én hozom el 3 órakor, ma 2-kor, mert előbb eljöttem, nem voltak betegek, és kolléganő mondta, hogy lépjek le. Szóval, nem értem.Nálunk meg hétfőtől csütörtökig beosztva a bátyusok mennek Beáért, hogy ne kelljen ott lennie az ügyeletben vagy tovább az iskolában, amíg oda nem érnék.
Végülis Beának is megmondtuk, hogy sorry, először sírt, teljesen természetes módon, de aztán tanító néni kitalálta, hogy felveszik videóra, és megkapjuk DVD-n, amit akkor nézünk meg, amikor akarunk, így Bea is megnyugodott. :D

Szomorú hír :(

Igaz, nem kézimunka, de a családunkhoz kötődik.
Gyerekeim gyerekorvosa ma du a rendelőben, a rendelés megkezdése előtt pár perccel elhunyt!

Nem volt fiatal, 74 éves volt, de a mi "pót"nagyapánk volt, szinte a család barátja, sok család barátja!
Sokat segített, hogy a gyerekeim egy-egy betegségből nagyon gyorsan meggyógyultak, hogy megúsztak egy-egy kórházi kezelést!
Sosem fogom elfelejteni NEKI, hogy amikor megszületett a lányom, és hazahoztuk szombaton, akkor nem állta meg, hogy még vasárnap ki ne jöjjön az újszülött gyerekhez, és tanácsokkal el ne lásson, pedig akkor már 3 gyerekes anya voltam. És még sok-sok eset volt...

Nyugodják Békében drága Doktor Úr!

Keresztszemes Társaság Karácsony

Itt vagyok én, csak az utóbbi időben nagyon el voltam foglalva, meg vagyok is, így csak néha jutok el az írásig. Most azért írok, mert ma volt a Keresztszemes Társaság hagyományos karácsonyi találkozója, amikor a húzottainknak átadjuk az ajándékainkat.

Én Kryx-et húztam. Sajnos eddig még nem találkoztunk személyesen, nem sokat tudtam róla, de azért "nyomoztam", ahogy tudtam. Megtudtam, hogy van egy 1,5 éves kislánya... hurrá, Eszter megkaphatja a babakockát, amit még nyáron hímeztem, reménykedve, hogy olyan valakit fogok húzni, akinek van pici gyereke. Bejött.

Aztán anyukának-hímzőtársnak is szerettem volna valamit csinálni, ezért 2 hete elkértem csicsóné-Melindától a blgoján megtalált Tra-la-la mintát, mert Kryx súgott, hogy szereti az ilyen mintákat. A mintát kb 2 hete kértem el, utána gyorsan körülnéztem a boltunkban, hogy milyen anyagra is varrjam, és megtaláltam a csodálatosan csillogó (ezüstszállal szőtt) 14-es fehér Aidát, erre hímeztem meg a képet, és raktam hozzá egy fekete banner akasztót. A hímzés gyorsan ment, bár sokszor kellett bontanom, valahogy nem voltam formában, vagy nagyon gyorsan akartam megcsinálni, mert összesen 1 hetem volt, hogy készen legyek. Ma hajnalban fél 3-ra lettem készen, de készen lett, és nagyon jó érzés volt. Igaz, tegnap a frászt hozta rám Kriszti, amikor írta, hogy beteg, és lehet, hogy nem fog eljönni a talira.

Ezek mellé, még egy darus ollót raktam, zöld színűt.

Ezeket szépen becsomagoltam, de előtte lefotóztam, hogy be tudjam ide tenni, íme a kép róla:

Kryx nagyon örült neki, és ezért én is örültem, mert ma úgy éreztem, hogy jó kapni, de legjobb adni, főleg úgy, hogy nagyon beletalálok az ajándékozott vágyaiba.
Elmondta Kryx-Kriszti, hogy a képet a közeljövőben szerette volna kihímezni, a dobókockát barátnőivel akarta közösen meghímezni jövőre Eszti lányának, mert úgy érezte, hogy egyedül neki ez sok lenne, az ollót meg a férjétől kérte ajándékba. Ezekről én tényleg nem tudtam, és nagyon jó volt látni, ahogy csak nézte az ajándékokat, és mindegyiknél csak nevetett, és mondta a történeteket. :D :D

Szomorú ez a nap! :( azaz nekrológ Guszti cica emlékére

Illetve a tegnapi, de most van időm leírni.

Volt egy 5 hónapos cicánk, kölyök. Miki fiam látta el, szeretgette, szinte már totál családtag lett augusztus óta. Én kézzel-lábbal hadakoztam, hogy nem kell macska, főleg a lakásba nem. Nem én nyertem, de kompromisszumok kötésével itt lakott nálunk.

Június elején született, augusztus közepén került hozzánk. Az volt a kikötésem, hogy napközben, amikor senki nincs itthon, nem lehet a lakásban, ki kellett vinni a kazánházba, és Miki érte ment, amikor hazajött. A lakásban csak az ő (fiúk) szobájukban lehetett, illetve a nappaliban. Persze ki-kiszökött, az én legnagyobb mérgemre, de anyukám legnagyobb meglepődésére megmertem fogni nem nevetni, nem szeretem fogdosni, simogatás az más, de nem rajongok az állatokért, főleg a lakásbban. Konyha is tabu volt elvileg, de természetesen beszökött, és egyre szemtelenebb lett, de mindig ki tudtuk csalogatni.

Néha nagyon mérges voltam rá, de néha tényleg olyan volt, mint egy gyerek. Bea és Miki is nagyon szerette.

Megbeszéltük, hogy kiszoktatjuk az udvarra, mert a cicának kint van a helye, főleg egy családi háznál. Már 2 hete kiengedtük, amikor itthon volt valaki, és amikor akart bejött. Az udvarunkon van egy értelmes, 6,5 éves Golden Retriewer kutyus, aki eleinte nehezen fogadta el Guszti-cicát, de aztán szépen összeszoktak, játszottak, nagyon jófejek voltak.

A héten itthon van a nagyfiam "beteg", és délelőtt kiengedte a szokásos levegőzésére. Délelőtt 11-kor telefonált remegő hangon, hogy baj van, Guszti meghalt. :( :( Átmerészkedett a szomszédba, ahol, egy dilis német juhász dög van, aki kettéroppantotta a gerincét. :S :( Nem szenvedett sokat! Pityu hazahozta a tetemet, kiásta a sírt neki, minden elismerésem neki! Mondtam, hogy ne temesse el, hadd búcsúzzunk el Gusztitól este.

Mikinek nem mertem megmondani, együtt jöttünk haza a buszon, kerültem a tekintetét, nem akartam vele beszélgetni. Máshová is ült le, én meg leültem pletyizni egy ismerősömmel, de Mikivel szemben ültem, és látta az arckifejezésemet, és érezte, hogy valami van. Amikor leszálltunk, megkérdezte, hogy mi van. Elmondtam neki, szegény 14 éves gyerekem onnantól kezdve, estig, amíg el nem aludt csak sírt. :( :S Hagyta magát megszeretgetni, ölelgettem (évek óta nem engedi, az olyan ciki címszóval), de most hagyta, és egy óvatlan pillanatban még ő is visszaölelt, és együtt bőgtünk. Aztán apa hazajött, és kollektívan kivonultunk mind az öten, és eltemettük, Bea hangos zokogása közepette. :( :(

Elmondtam a fiúknak, hogy az első kutyánk is itt, az udvaron van eltemetve. Anno, 10 éve ugyanígy november derekán, arra jöttünk haza, hogy Murphy elpusztult. :( Akkor még ovisok voltak a fiúk, nem mondtuk meg nekik, azt mondtuk, hogy elszökött, kegyes hazugság volt. Most 10 év távlatában, megmutattuk a helyet, hol van eltemetve, közel Guszti cicához.

Ennyi!

pedig azt hittem, hogy a tegnapi fogadó órás nap után már nem jöhet rosszabb a héten. Tévedtem!

Sok (k) volt ez a nap

Sziasztok!
Hát, ha nem kerek mondatok jönnek ki, vagy sok elírás lesz ebben a hsz-ban, akkor előre is bocsánat! Nagyon fáradt vagyok, agyilag zokni!
Már a reggel sem kezdődött valami jól. :(
5.20-ra volt beállítva az ébresztő órám, 4 perc késéssel észleltem, hogy szól a rádió. Magamhoz tértem, amikor is észleltem, hogy első szülött gyerekem még mindig durmol, pedig ilyenkor már készülnie kéne, mert 6 óra előtt már indul a suliba Pestre, mert fél 8-kor kezdődik az első órája. 3. éve így megy ez, szóval már megszokhatta volna. Megyek, szólok neki, az nem elég, be kellett mennem, felrázni, szószerint. Morgás, jól van, fent van... elmentem meginni a kávémat, visszanézek gyerekre, ismét olyan mélyen alszik, hogy a szavamra meg se mozdul. Ismételt szólongatás, rázás, semmi. Mondom, hozom a hideg vizet. Vittem egy bögre hideg vizet, de nem kell megijedni, nem öntöttem rá, csak spricceltem belőle először a fejére, semmi. Erre kitakartam, és habteste kapott pár csepp hideg vizet... hú, azt az ugrást, káromkodást, kiabálást! De elértem célomat, felkelt a gyerök! Az volt az indok, hogy álmos, "fáj" a feje, stb . én meg már ismerem őkelmét. Kb 6 perc alatt felöltözött, összedobta a cuccát, reggelit sem várta meg, olyan mérges volt, és szó szerint elviharzott itthonról. Kicsit féltem, hogy "bosszúból" nem hozza el a hugát du a suliból, de megúsztam, no meg Bea is, és 4 órakor már egymást boldogították. :D

Aztán egész jó volt a délelőttöm, csakhogy du 2 órakor tök egyedül hagytak a recepción, mivel az állandó kolléganőm szabin van, aki meg be volt osztva, úgy döntött 2 órakor, hogy majd jön a váltás, hiába mondtam neki, hogy ja majd 4 órakor. :S Azt mondta, hogy neki tele van a hócipője, és elhúzott. :S Köszi.
Sebaj, mondom, kihúzom valahogy tudok én dolgozni, mondjuk a 3 ablak közül egy müködött csak, az ablakom előtt a 2 óra alatt folyamatosan kb 15 beteg állt sorba, hiába dolgoztam gyorsan, mindig pótlódott a "tömeg". Telefonokat nem vettem fel, és közben egy-két hülyével is volt dolgom. :S Negyed 3 körül majdnem megvert egy idióta, vártam, hogy mikor dönti rám a rozoga kis pavilon falamat, és gondolkoztam, hogy meddig mehetek el a kiabálással, hogy ne húzzon be. Egyébként nem neki volt igaza, talán mondanom sem kell! Nem csak én mondom ezt, hanem a mögötte álló betegek is. 4 órakor jött a felmentő sereg, de addigra nem tudom mennyi panasz ment az Igazgatóságra, hogy nem veszem fel a telefont. Jó, jó, okos-szép-ügyes, no meg szerény is vagyok, de azért két kezem-két szemem-két fülem, és EGY agyam van, ami felfogja az ingereket, szavakat.
Szóval 5 órakor szinte menekültem a rendelőből, és csak remélni tudom, hogy mindenkinek úgy adtam időpontot, ahogy kérte.

Aztán hazafelé jövet Miki fiammal jöttünk haza, és mondta, hogy fáj a háta. Hát, enyhén betojtam ettől, ugyanis 1 hete nagyon magas láza volt, és szerencsére a java 1 nap alatt átment rajta, de nagyon rondán köhög, és félek a lábon kihordott tüdőgyulladástól. Kicsit csodálkozott, hogy ha tüdőgyulladása lenne, akkor miért a háta fáj, mondom mert oda sugárzik ki. Kértem, hogy holnap suli után, mielőtt elmegy a Beáért jöjjön be hozzám, csináljunk egy mellkas rtg-t. Közli velem, hogy szó sem lehet róla, majd ha rosszabbul lesz. Jól lebarmoltuk apjával, de ő csakazértsem. Megtanultuk, hogy VELE nem vitatkozunk!!! Este lefekvés előtt jött, félig sírva félig nevetve, hogy mit kell tennie, és sokat kell-e várnia holnap, ha mégis csak eljönne a rtg-re. Meggyózte saját magát a gyerek, hogy mégis csak jön. Mondtam neki, hogy a negatív lelet is lelet, és én ennek örülnék, viszont ha tényleg tüdőgyulladása van, akkor kap rá gyógyszert, és 7végén kifekszi remélhetőleg, és mehet ismét suliba. Ja, mert iskolamániás, szeret nagyon a VMG-be járni! :D

ÉS végül: Bea kapott egy "csillagos" ötöst a versmondásra. :D Matekból 92 %-os felmérőt írt, a magyar írását elbökte, 70valahány %-os felmérőt írt belőle, ez van!

Bea-gyerekszáj

Most egy Bea gyerekszájjal jöttem, mert azért ő is tud mondani olyanokat, amitől csak nézek!Móra Ferencről tanulnak a suliban, és a tanító néni nagyon élvezetesen tud mesélni az írókról, költőkről, tudom, mert 2 éve amikor bent voltunk megnézni, hogy melyik tanító nénit válasszuk, már engem is ezzel fogott meg. szóval mesélte a gyerekeknek, hogy Móra Ferencet az anyukája tanította meg írni-olvasni, az első osztályt így végezte el, utána kezdett iskolába járni. Pici lányom ma kicsit morcin ébredt, és megszólat: Anya, legyél Te is olyan, mint Móra Ferenc anyukája, tanítsál Te engem itthon!" :) Szegénykém csak azt felejtette el, hogy ő már másodikos, szóval ezt az osztályt már Móra is iskolában töltötte. :D :)

Másik:Tegnap szilvás gombóc volt vacsira, maradt egy csomó mára is. Leült enni reggel, és mondtam neki, hogy sebaj, majd du is ehet, a Pityu úgysem eszi meg azt a maradék 10 gombócot. Bea nézi, nézi a tálat, és teli szájjal megszólal: Hát azért az több, mint 10. Megszámoltuk, 14 volt, szóval megnyugodtam, nem lesz gond a becsléssel a későbbiekben. ;)

Még, olyan ritkán írok Bea-szöszöket. ;)Tanulnak minden 2. héten verset, nem nagy durranás, de tanulniuk kell. Múlt héten a Petőfitől kellett az "Itt van az ősz, itt van újra"-t megtanulni, arra kapott is csillagos ötöst, ami ugye nem konkrét osztályozás, csak jelzés. Nagyon nehezen tanulta meg, szenvedett tőle egy kicsit a szünetben.Most meg Osvát Erzsébettől az "Útra kél egy falevél" című 5 versszakos, 4 soros, irtó könnyű versikét tanulják, megy is neki. És pénteken magyarázott nekem reggel, ahogy mentünk a suliba, hogy a falevél ilyenkor ősszel elbúcsúzik a szerető anyukájától, amikor lehullik a fáról, mert a fa az anyukája. Én meg hümmögtem, gondoltam, biztosan így van, környezetből tanulhatták. Aztán 7végén elkezdte felmondani a verset, versszakonként, és megértettem, hogy miért is mesélt nekem a falevelekről Beus.

Újra itthon! :)

Tegnap megjöttünk a "nyaralás"-ból, Berekfürdőn voltunk a férjemmel, üdülési csekket költeni. Jó, jó ez az üdülési csekk, csakhát egy 5 tagú családnak kevés a 69 ezer forint, kettőnknek meg pont elég.
Szóval tavaly ilyenkor Gyulán voltunk, most meg Berekfürdőn. Gyerekek szétosztva, a két fiú Pesten anyósomnál, mivel mindkét fiú pesti középiskolába jár, pici lányunk meg itt Gödöllőn, keresztanyjáéknál, és még azt is megszerveztem, hogy kerüljön el az iskolába, és onnan vissza keresztmamiékhoz, szóval ismét remekeltem logisztikából.
Persze csúszott némi hiba ebbe a tervezésbe, de ez nem az én hibám, hanem a hülye járványoké. :S
Kislányommal beszéltem kedden este, mondjuk nem én hívtam őket, hanem meg kellett beszélnünk valamit keresztszülőkkel, és a kicsi lányom ebbe "belebetegedett". :( Produkálta a "halálos beteg vagyok" szindrómát, olyan szinten, hogy szerdán az iskolában azzal fogadták az anyukát, aki ment érte, hogy a Bea nagyon beteg, lázas, és talán nem kéne menni másnap, mert ki tudja... persze rám hozták szerda este ezzel a frászt, dehát hová induljak el akkor, meg már csak egy éjszaka volt, meg úgyis ki kell fizetni... nagy dilemma, repült sms keresztpapinak, hogy mi a helyzet, mennyire beteg Bea. Válasz sms: minden rendben, csak nagyon hiányoztok neki. Oké, akkor mehet csütörtökön suliba, aztán sietünk haza, megyünk érte, amilyen hamar lehet. Mikor beértünk a suliba, épp angol szakkörön volt, tanító nénikkel váltottam pár szót, azt mondták, hogy ők még nem látták ilyen levertnek, szomorúnak a Beát (most 2. osztályos). TUDOM, hogy jól érezte magát keresztanyjánál, keresték mindenben a kedvét, mégis, úgy látszik, anya-hiány lépett fel nála, pedig csak 4 éjszakát voltunk külön.
Amikor visszaért a szakkörről, és meglátott minket, a nyakamba borult, és úgy zokogott szegénykém, mintha én a halálomon lennék, vagy legalábbis őt jól megverték volna, és épp kisírja a vállamon a bánatát. Nagyon rossz volt, lelkiismeretem hőzöngött is rendesen, persze vele együtt bőgtem én is, de azt is tudom, hogy már nem kicsi, 8 évesen pár napot el lehet nélkülünk, és tavaly nem volt ilyen gondja, úgy gondoltam most sem lesz.
Ma már semmi baja nem volt, tanító néni délben azt mondta, hogy kezd visszatérni a kis cserfes énje a kiscsajnak. :D Persze a torka még fáj neki, de sebaj, hétvégén kikúráljuk, és hétfőn mehet suliba.

Ez még hagyján, de szerdán beszéltem Miki fiammal, aki közölte, hogy szerinte láza volt, de most már jól van, és másnap igenis, csakazértis megy suliba, mert hogy ő nem beteg. Mondtam neki, hogy nem bánnám, ha inkább hazamenne csütörtökön a mamától, kulcsa van, és nyögjön. Ő nem. Jó, nem vitatkozom, vele amúgy sem érdemes!
Csütörtök reggel fél 8-kor arra ébredtem, hogy rezeg a telefonom, és Miki hív. Ő mégis csak hazajönne Gödöllőre, és menne dokihoz, mert lázas. Oké, tanácsokkal elláttam, aztán telefonon tartottuk a kapcsolatot. Mire hazaértünk, fél 2-kor már remegett a láztól, doki látta, adott neki antibigyót, amit mi váltottunk ki délután, nagyon drága volt a 10 kapszula, ebből következtetünk, hogy ez most nem gyerekjáték. Gyerek estére nem hogy javult volna, egyre rosszabbul volt, vitamint adott neki apja, azt sikeresen kihányta... :S :( Aztán este vizes borogatás, meleg tea meg egy nagy adag alvás megtette jótékony hatását, ma már sokkal jobban volt szerencsére, hétfőn már megy suliba, mert szeret suliba járni. :)

És most egy kis postás szidás következik, nehogy lemaradjak Judittól. :) ;)
Délelőtt itthon voltam kivételesen, mert ma még szabin voltunk mindketten, a férjem autója az udvaron állt, szóval "látható" volt, hogy itthon vagyunk. Kutyák nagyon ugattak, kimentem, látom, hogy levélszekrény teli levekkel, ami nem gond, csakhogy ott volt egy értesítő, hogy csomagom, levelem érkezett. Én meg (Judit ismeri a temperamentumomat) jó hangosan megjegyeztem, hogy a ...anyját, miért nem csöngetett be az a hülye postás. Nem vettem észre, hogy 2 házzal arrébb áll még csak a helyettes postás, de ezek szerint elég hangos voltam ahhoz, hogy meghallja, mit mondtam. Visszajött, és közölte, hogy azért nem dobta be, mert neki sem adták oda a CSOMAGOT, ma reggel adták neki oda az értesítőt. Én marha majdnem bocsánatot kértem a kirohanásomért.
Aztán elmentünk Pestre, értesítő a táskámban, és visszafelé bementünk a NAGY CSOMAGÉRT, amit nem tudtak kiküldeni a biciklis postással. Amíg sorba álltam, akkor néztem meg jobban az értesítőt, illetve akkor esett le a tantusz, hogy engem nagyon átvertek. :( Tegnapi dátum volt az értesítőn, és hogy du 15 óra után vehetem át a tegnapi napon. Na,itt kezdett felmenni bennem a pumpa. Amikor sorra kerültem, akkor már sejtettem, hogy milyen "csomag" vár rám, ugyanis pontosan tegnapra vártam ezt az A4-es méretű borítékot, Macsi küldte a hímezni valót, amit én kértem, mert nagyon tetszik a minta, és februárra kell vele készen lennem, majd tavasszal láthatjátok Ti is a Magazinban. Na, itt emeltem meg a hangomat, és közöltem, hogy hová menjen a postás kölyök. Oké, hogy ajánlott levél, de tegnap sem csöngetett a marhája tuti, ugyanis a fiam itthon volt, betegen, mint tudjuk. Közöltem is ezt a tényt postás kisasszonnyal, aki közölte, tegyek panaszt. Mondtam, hogy minek, úgysem lesz foganatja, meg különben is csak helyettes postásról beszélünk. Férjem a háttérben figyelt, nehogy hangosabb legyek a kelleténél, és mondtam neki, hogy remélhetőleg már nincs a körzetünkben a hapsi, mert kiszállok a kocsiból, és nagyon beolvasok neki, az tuti.
Ja, és amiért még nagyon morogtam, az az volt, hogy sérült volt a boríték, kvázi, simán kieshettek volna a fonalak, amiket küldtek nekem, most nem tudom, hogy minden meg van-e, mert még nem néztem meg tüzetesebben a mintát, és a hozzá küldött fonalakat. De ezt is szóvá tettem, hogy "gratulálok" a sok balféknek! :S

Sikerült nem elaludnom tegnap, és mivel megígértem gzsuzsunak, hogy kedden feladom a kendőjét, így ma belehúztam, és készen lettem. De fotó csak holnap lesz, mert próbáltam telefonnal fotózni, de förtelmesen rondák lettek, így a fényképezőgép akkuját kell feltöltenem, ahhoz, hogy valamit tudjak mutatni.

Tévedtem, valami nagyon jó akku van a fényképezőgépemben, és még mindig volt benne szuft, szóval itt a kép, bár ez sem tökéletes, de még mindig jobb, mint a telefonos. ;) Balról a 2. kaspó az enyém!

Most meg húzok, és csinálom a feltöltős melót, mert ahhoz persze ma még hozzá sem szagoltam. :(

Ja, azt még megírom, hogy ma délelőtt elgondolkoztam, hogy lehet, nem csak a nagy fiammal van gond, hanem velem is, mert hogy nem tudok olvasni, vagy legalábbis felületesen olvastam.
Elhatároztam, hogy elkészítem kedvenc márványos sütinket, amibe MAGOZOTT cseresznyét, vagy meggyet szoktam rakni. Be is néztem a szekrénybe, láttam az egyik üvegre rá volt írva, hogy magozott cseresznye, egy másikra meg az, hogy cukorzott cseresznye. Naná, hogy az utóbbit vettem ki, nem jutott el az agyamig, hogy az nem magozott. :( Szépen kibontom, kiöntöm a levét a korsóba, amikoris megkóstoltam, hoppá, egy mag, sebaj, lehet, véletlenül maradt benne egy ilyen, és én pont megtaláltam. Bekaptam még egyet, amikor is leesett a tantusz, hogy aha, meg kéne tanulnom olvasni, és értelmezni. Sebaj, cseresznye nálunk nem mehet kárba, kiraktam egy tálba, és elővettem a magozott cserkót.
Előkaptam 10 db tojást, aminek a fehérjét és sárgáját ketté kell választani, erre mit csinálok, rögötn az első tojásnál. Durr bele az egész tojást... még szerencse, hogy egyben maradt a sárgája, így halászhattam egy kicsit. Ennek ellenére reménykedtem a süti sikerében, szerencsére összejött, nem égett oda, így meg is lehet enni, de ilyen előzmények után erős kétségeim voltak ezzel kapcsolatban. ;)

Most muszáj kiírnom magamból, ami bánt, mert... remélem a kamasz fiam nem olvassa, ha mégis, akkor legalább megtudja, hogy rohadtul nem jó kedvemben morgok, és szólok a viselt dolgaiért.
11.-es, és magyarból szégyen ide, szégyen oda, csak egyesei vannak eddig. Állandóan a gép előtt ül, mint a legtöbb korabeli gyerek. Kollektíven fújnak a jelenlegi magyar tanárjukra, akit én sem szeretek, meg a szülőtársaim sem, de nincs mit tenni, ez van el kell fogadni, hogy ő a magyar tanár, ő adja a magyar jegyeket. :S :( Van egy stílusa a tanár úrnak, amit én is nehezen fogadok el, ismerik a tanártársai is, de eddig állítólag mindenki eljutott a kezei alatt az érettségire, és jól le is érettségiztek, reményeim szerint a mi gyerekeink is így fognak járni. Csakhát ezek a kölykök nagyon kamaszok, nagyon dackorszakukat élik, és ellenkeznek mindenkivel.
Ma este megkérdeztem, még időben, mert hát ugye most kezdődik az őszi szünet, hogy hogyan áll a kötelező olvasmány olvasásával. No, előre tudtam, hogy ebből kőkemény ajtó csapkodás lesz, és kiabálás. Pedig én csak annyit mondtam, hogy ha november végéig nem látok javulást a magyar jegyeiben, legalább is nem mászik el a bukás lehetőségétől, akkor nem engedem külön matekra, és nem mehet jövő októberben előrehozott matek érettségire. Ja, mert hogy a fejébe vette, hogy matekból előbb leérettségizik. De könyörgöm, hogy néz ki, hogy magyarból elvágják, matekból meg érettségire készül. Hát nem, akkor matek leáll, és tanuljon magyarra. Ebből lett a nagy kiabálás, és, hogy mi állandóan csak cseszegetjük, és nem tudjuk felfogni, hogy a magyar tanár milyen. Viszont ő meg azt nem érti meg, hogy senkit nem érdekel egy kamasz hőzöngése, és a mai világban igenis KELL AZ ÉRETTSÉGI, magyarból is, nem csak matekból. Mondtam neki, hogy oké, lehet tőlem szakmunkás, de előbb LE KELL ÉRETTSÉGIZNIE!!! Hát most minden vagyok, csak éppen jó nem. Tudom, hogy ez nem egyedi eset, de pont tőle nem vártam, hogy ennyire kiforduljon magából és fogalmam sincs, hogy mikor fog visszatérni a normális kerékvágásba. Nem kell, hogy bólogatójános legyen, meg mindenben egyetértsen velem, csak ne rohanjon a vesztébe, ha nem muszáj.
Nem szégyen a szakmunkás sem, csak nem bánnám, ha lenne egy érettségije, és ha a későbbiekben meggondolja magát, akkor lehetősége legyen továbbtanulni. Ma már mindennek az az alapja, hogy minimum érettségije legyen az embernek, utána lehet bármit csinálni. De ezt nem érti az én drága fiam, és szerintem ha a falnak beszélnék is jobban járnék, mert ő legalább nem üvölt vissza.

No, most kiírtam magamból, nem lett jobb, de legalább leírtam. ;)
Ma nem sikerült a korai ebéd... nem lehet ezt minden nap kérem szépen, így ma is a szokott 3 órakor ettünk ebédet. A tegnapi főzelék maradékhoz főztem fincsi pörköltöt, és akinek nem jutott főzelék, ehetett főtt tésztát. Naná, hogy a gyerekek tésztát ettek. Vargabéles reggelre elfogyott, ezek szerint nem lett az olyan rossz. ;)

Leltároztam egy kicsit a webboltnál, el is ment vele egy csomó időm délután, így most elég volt a gépezésből, és nekiállok hímezni, igaz, délelőtt már böktem egy kicsit, jól esett. Tegnap sikerült nem elaludnom hímzés közben, remélem ma sem fogok, mert gzsuzsu RR-es anyagával szeretnék haladni.
Viszont a feltöltős melóval ma nem haladtam, szóval holnap az lesz, nincs mese, azzal is haladni kell!

A háttér változtatás meghozta a kedvemet az íráshoz, csak most meg állandóan mellényomok, ez így nem lesz jó. ;)
Ma hoztam a szokásos 7végi délelőttjeimet, de azért magam is elcsodálkoztam rajta, hogy milyen hamar végeztem a főzéssel, máskor ezt elszúrom bizony úgy, hogy délután 3-4 órakor van az ebéd. Ilyenkor az a kifogás, hogy, úgyis 10 órakor volt a reggeli, minek siessek. Ez valahol igaz is, ma is 10 órakor reggeliztünk, mégis megszállt az ihlet, vagy mi. Meg az, hogy nem szeretek a konyhában sokat szórakozni, ha néha rám jön a konyházhatnék, akkor azt meg ki kell használni. ;) Így már du negyed 3-kor el is mosogattam, csoda történt! :D
A hét eleji diéta meghozta hatását, húsevési roham jött a kis családomra, így fasírtot csináltam, zöldborsó főzelékkel, szerencsére ezeket hamar el lehet készíteni, főleg úgy, hogy apjuk darált húst vett hozzá. he-he-he.
Nagy fiam még a múlt héten megrendelte a vargabéles sütit, mert volt itthon túró,igenám de cérnametélt meg épp elfogyott, így ezt is ma csináltam meg, aminek már a fele el is fogyott. :D :)
Ja, és a zsír is elfogyott a héten, úgy látszik ez a hét ilyen volt nálunk, így tegnap kértem a beszerzőmet (párom szokott vásárolni, útba esik neki mindegyik nagy bevásárló bolt), hogy vagy csomagolt zsírt hozzon, vagy zsírszalonnát. Hát az utóbbit hozta, ami plusz meló, de ha nem szúrtam volna el, akkor töpörtyű is lehetett volna belőle. No, azért annyira nem szúrtam el, csak jól kisütöttem belőle a zsírt, így alig maradt belőle valami, illetve ami maradt az egy kicsit megégett. Ez van, a kutyának is kell ennie valamit. :D

Közben a cicát és kutyát is próbáltunk egymáshoz szoktatni.
Van egy kutyánk, aki kint van a kertben, szigorúan. És van egy cicánk, az én ellenkezésem ellenére hozta haza a középső fiam, apjuk beleegyezésével. Újszülött macsek volt aug. végén, és hát fiacskám bent szoktatta a lakásban, szigorúan tilos szegény cicát kivinni az udvarra, hát még megszökne... eteti, itatja, az alomját cseréli, szóval tényleg egy szavam sem lehet az ellátásával kapcsolatban, csakhát nem lakásba való a macsek, és egyre szemtelenebb, mindenhová felmászik, durvul és a fonalaimat sem tiszteli. Szóval közöltem, hogy tessék szoktatni kifelé, mert nem maradhat bent. Apjuk is belátta, hogy most már itt az ideje, hogy ki menjen a szabadba, megkapta a védőoltásokat, szóval mars. Miki fiam viszont totál búra alatt akarja tartani, be van tojva, hogy a kutyánk megeszi, vagy hogy elszökik. :S Kemény csatáink vannak emiatt, de nem engedem, hogy most már sokáig bent maradjon. Apjuk azt mondta, hogy este is ki kell mennie szép lassan, 1-2 órára be lehet majd hozni, de most már szerinte is kint lenne a helye Guszti-cicának. Hurrá, csak már látnám!!!
Ma kinyitottam az erkély ajtót, a fiúk tudtával, szóval nem voltam alattomos, és hagytam, hagytuk, hogy ha akar kimehessen a macsek. A kutya sosem jön be, ő így lett szoktatva még 6 éve. Macsek ki is merészkedett, és hát bizony össze is akaszkodott a kutyával, szőre is felállt a macseknak, kutyus is jól behergelte magát. Sebaj, itt az őszi szünet lehet szoktatni egymáshoz őket, bár Miki még mindig nem akarja megérteni, hogy ennek meg KELL történnie. Amikor visszahoztuk a lakásba a macskát, mert annyi esze nem volt, hogy a lakásba fusson be, akkor a csukott erkély ajtóhoz ment,és ment volna kifelé. Szóval vágyik kifelé, de Miki nem érti ezt meg. :(

No, és ezután a szómenés után szépen nekiállok hímezni, mert azt ma még nem csináltam, és így nem leszek kész az ajándékokkal, meg amivel még kellene, szóval, most kb 2-3 órát hímezek, amíg el nem alszom ülve, ezután alszom kb 1 órát, szigorúan ülve (nem vagyok normális), és utána folytatom a böködést, vagy visszanézek a netre, majd meglátjuk! ;) :)

Úgy döntöttem, hogy változtatok egy kicsit a kinézetén a blogomnak, az eredmény NEKEM tetszik. :D

A hétfői nyavajából sikeresen kikecmeregtem, kedden már mentem dolgozni, bár voltak kétségeim, hogy menni fog, de sikerült, tegnap már semmi bajom nem volt, bírtam a gyűrődést. :D


Legnagyobb örömömre megjelent a Keresztszemes Magazin 2010-es Évkönyve, amibe ismét beletettem kézjegyemet, és bevállaltam egy kis hímzést. Amikor hímeztem a militaris órát nem tetszett annyira, aztán amikor kontúroztam egyre jobban tetszett. Elküldtem a szerkesztőségbe, ahol egy gyönyörű keretet csináltattak hozzá, és 2 hete már vissza is kaptam a pesti találkozón. Nagyon nagy sikere volt ott az órának, és mivel már megjelent, ezért megmutathatom a fotót, amit Tündérke készített, de eddig ugye tabu-kép volt. ;) Azóta már meg van a szerencsés aki majd kapja, karácsonyig a szekrényben fog lapulni. :D

Most már havonta rakom fel azokat a képeket, amik publikussá válnak, mert vállalgatok egy-egy kisebb mintadarabot kihímzésre, amíg bírom. A novemberi határidőre vállalt tényleg 2 estés kis minta már készen van, már csak el kell juttatni Macsinak! :D A decemberi mintához is nem sokára nekiállok, legalábbis nagyon remélem. Persze, nem bírok magammal, és van még más hímzés is, ma elkezdtem a karácsonyi húzottam ajándékának a készítését is, csak hát ülve elaludtam ismét, szokásomhoz híven, amikor meg felébredtem, ideültem kikapcsolni a gépet, és azóta írom ezt a hozzászólást, illetve kerestem az új kinézetét a blognak.
Még szerencse, hogy ma ünnepnap van, és nem kell dolgozni menni! :D

Hát igen, régen jártam errefelé, nem is gondoltam volna, hogy a 8 órás munkába visszacseppenés, nem is lesz annyira egyszerű. ;)

Most épp itthon, betegen, de állítólag egy napos nyavaja, amit a lányom hozhatott haza a suliból, szóval valószínűleg megmaradok! :)

Most egy kicsit jobban körülnéztem a blogok, oldalak között, régen jártam például a kötős oldalon is, ahol teljesen véletlenül egy játékra bukkantam, ami kísértetiesen hasonlít a mi játékunkhoz, ami a boltunk honlapján van, de semmi baj nincs ezzel, mert így legalább én is játszhatok végre, mert ugye a miénken nem, merthát... ;)

A feladat annyi, hogy regisztrálni kell az oldalon, hirdetni a blogunkon a játékot, és nem utolsósorban az oldalon hagyni egy üzenetet, amiben felhívjuk Gabi figyelmét, hogy közzétettük a játékát az oldalunkon. Nyeremény Symfonie Wood Kezdő Kötőtű készlet . Imádok kötni, kíváncsi is lennék a készletre, szóval, én megtettem most mindent az ügy érdekében! Ja, még üzenet hagyok Gabinál, ezt el ne felejtsem! :D

A hímzést sem hanyagolom ám el, de jóval kevesebbet tudok mostanában hímezni, mint eddig, ki érti ezt? :D :)

Xszemesbolt

Sziasztok! :)

Én ugyan nem vehetek részt a játékban, de azért, hogy ne maradjak ki a sorból, én is jelzem, hogy tudok róla!

Szóval, kis boltunkban http://xszemesbolt.hu/ oldalon, nagy újításokat találhattok, köztük a blogolás lehetőségét. És itt hirdettük meg játékunkat, amiben 3 kategóriában nyerhettek nagy értékű ajándékokat!

Sok szeretettel várunk mindenkit az oldalon!

Nyár

Hoppsz, hát igen, izé, ismét elmaradtam, és nem is tudom, hogy mi lesz, azért írogatok majd, mert ugye kezdődik a tanév, és mindig történik valami a gyerekekkel, hátha akkor megjön az írás kedvem is. ;)
Júliusban próbáltam belerázódni újra a munka világába, augusztus első 2 hetében meg elutaztunk a Balcsira, ahová mindig ilyenkor megyünk. :D Hímezgettem is természetesen, meg a Bea pulcsijának a hátával is elkészültem, csak lusta vagyok fotózni, pedig olyan jó "dicsekedni" egy-egy munka elkészítésével.
Kész lettem a dupla rr-es projekt utolsó előtti rám eső részével is, és ma végre feladtam Effie-nek, remélem hamarosan megkapja.

Közben elkezdtem fogorvoshoz járni, még július közepén beültem a székébe, és 3 alkalom alatt megfosztott a felső koronámtól, és az alatta még meg lévő 10 fogamtól. :( Most elég rémségesen nézek ki, saját öreganyám, öreganyjának, de remélhetőleg szeptember elején, közepén már segítenek rajtam, és elkészül a "nappal ugat-éjjel úszik"-om. ;) :)

Ja, és még valami történt velem tegnap!
Tegnap teljesen véletlenül betévedt a fősulira a tanár úr, akinek alá kellett írnia az utolsó házi dolgozatomat, ahhoz, hogy lezárhassák a második ciklusomat. És igen, aláírta, a tanulmányi osztály meg lezárta az indexemet, legalábbis a virtuálisat, a keményfedelűben még egy másik tanár aláírása hiányzik, remélem ő is most már hamarosan eltéved a munkahelye felé. ;) Most kezdem intézni az adminisztrációs részét, és reményeim szerint szeptember elején be tudok iratkozni. Most a tanulmányi osztályon a világ, no meg az én szemem, hogy minél hamarabb 3. ciklusos lehessek, és ne ússzon el 4 év tanulmányi időm.
Kérdeztétek, hogy miért izgulok. Hát azért, mert én most főállású anyaságin vagyok, és én még abban a rendszerben kezdtem a tanulmányaimat, amikor még állambácsi vállalta a gyet-en, gyed-en, gyes-en lévő anyukáknak a tandíját. Na már most nekem szeptember 25-én lejár a gyet-em, akkor lesz a lányom 8 éves, és ha addig nem iratkozom be, akkor fuccs, 280 ezer forintot kéne befizetnem, a semmiből a 3. ciklusomra. :( Ez meg nem megy, szóval, az van, hogy drukkolok ezerrel, hogy összejöjjön, és majd 1-2 éven belül le tudjak záróvizsgázni a fősulin. ;)

Az elmúlt 2 hét haladásai

Múlt héten írtam pár sort, és egy merész, rossz gombnyomással, ki is töröltem, pedig csak menteni akartam a szöveget, még 1x meg nem volt időm megírni. VÉgülis az volt benne, hogy fotók nem voltak akkor, mert nem haladtam munkáimmal, most sem nagyon, de most tudok feltenni egy-két darabkát, haladást. Csinálom a titkos projektjeimet is, azok is haladnak, csakhát azokból meg nem rakhatok fel fotókat. :D :)

Július 1-től 4 órásként dolgozom a helyi rendelőintézetben, mellette meg vizsgára készültem, tegnap voltam a fősulin, és az utolsó vizsgámat a 2. ciklusból letettem, még egy vállalati gyakorlat leadás van hátra, és irány a 3. ciklus, nagyon remélem, hogy szeptember közepéig ez lezárul, mert ha nem, akkor nagy bajban leszek, és 4 év főiskolás évem megy kárba.

No és akkor a képek:

1 kép (bal felső sarok): Bea lányom pulcsijának a háta, már a fele készen van.

2. kép (bal alsó sarok): horszkópos kis kép, Rák lesz belőle, aztán majd még eldöntöm, hogy képeslapba rakom, vagy kis képecske lesz, vagy pohár alátét.

3.-4. kép a falvédőm haladása, "sajnos" már egy fotóra nem fér rá, a felső képen a teljesen kész rész is rajta van, az alsón meg a haladgatásom.

Díjat kaptam

Díjat kaptam, amit meg sem érdemlek, mert egyrészt nemrég óta blogozok, másrészt eléggé rapszódikusan, és inkább mások blgoját olvasgatom a nagyon minimális időmben.
Köszönöm szépen Adrinak és Judit.6-nak e megtisztelő címet, de én most azt a megoldást választom, hogy nem adom tovább, mert nem tudnám kinek tovább adni, egyelőre elég szűk körben mozgok, akiknek tovább tudnám adni, ők meg már megkapták előttem.
Bocsánat lányok, de így döntöttem.

Ezen a héten készítettem...

Arra gondoltam, hogy ezentúl hetente megmutatom mikkel foglalkoztam adott héten. Ezt már többször gondoltam, le is írtam, hogy na most, majd... de mindig elmaradt, remélem most sikerül majd betartanom ezt a tervemet.

1. falvédő... már elkészítettem a párna változatát a Keresztszemes Magazinba, most a falvédőjét készítem, de ráérősen, mert ennek most nincs határideje.

2. Elkezdtem egy sorozatot, betűket fogok hímezni, hogy mire fogom felhasználni, még nem tudom. Ez is KM-ből van, a tavaly júniusiban indult a sorozat.

3. Úgy látszik Keresztszemes Magazin rabja vagyok... ugyanis a kék terítőt is én készítettem a KM-be, de ügyesen fényképezték, és a félkész munka úgy néz ki, mintha készen lenne, pedig, még csak most álltam neki befejezni. :)

4. bal alsó sarokba látható a kötésem... már 4 éve nem volt kötőtű a kezemben, de ahogy olvasom a különböző blogokat, mindenki a kötéseiről beszél, ír, így kedvet kaptam, és az itthon található 45 dkg fehér fonalat gyorsan felhasználom, és kötök lánykámnak egy kis pulcsit.

5. És igen, megint egy KM-es mű. :D :) Ez a Magazinos RR egyik darabja, amit case-Zsuzsinak készítettem, és hétfőn már küldöm is haza a kész terítőjét.

Játék! :D

Még sosem hívtak játékra, bár több blogon láttam, hogy különböző játékok mennek, az egyikkel most megtalált judit.6, és játékra hívott!



A játékszabályok:

- Mondjunk el magunkról 6 NEM túl lényeges dolgot, amit kedvelünk.

- Említsük meg linkkel, aki játékra hívott minket.- Válasszunk 6 blogolós társat, akinek továbbadjuk a játékot.



1. Szeretek egyszerre 1000 dolgot csinálni, például hímezni, vagy kötni, és közben netezni, tv-t hallgatva, és ne adj isten még telefonon is leszervezni kis családom életét.

2. Szeretek és tudok aludni a nap bármelyik szakában, így jár az, aki éjjeli bagoly.

3. Szeretek emberekkel beszélgetni egy bizonyos ideig, aztán próbálok kihátrálni, amikor már túl hosszúra nyúlik a társalgás.

4. Van most egy süti, amit nagyon szeretek sütni, hamar elkészül, és ezt végre mind3 gyerekem szereti.

5. Szeretek a Balcsin nyaralni, nekem nem hiányzik a külföldi tenger, elég a "Magyar"-tenger, kis gyerekkorom óta imádok itt nyaralni, évente minimum 2 hetet.

6. Szeretek a neten böngészni, kapcsolatot teremteni.



Hirtelen ennyi jutott eszembe, és akiknek tovább adnám a staféta botot:

Krisz85, Judit26(Judit1978); Tündérke; Kismolly; Gwen; case-Zsuzsi
Köszi, Judit a lehetőséget, egy kicsit megdolgoztattál. :D
A PIF játék is jó, de most abban nem játszanék, majd egyszer, valamikor a következő 30 évben...

Gyerekeim

Csináltam pár képet a gyerekekről, ajándéknak szánom, holnap megyek kinyomtattatni, keddre készen kell lennem vele! ;)

Bal oldalon van Miki, a széken ül Pityu, a 16 éves nagyfiam, az ő ölében ül Bea.

Blog-láz

Tetszik, hogy mindenki belevágott a blogozásba. :D

Felrakom a dupla rr-ből Alex virágos anyagáról, amit én csináltam, tegnap már írtam, hogy tegnap lettem készen vele. Bal felső sarokban, a rózsaszín virág az én művem.

Most csinálom, csinálnám a 2. adagját az rr-nek, egy patkány, azt hiszem - bioszból nagyon hülye vagyok, csak az a baj, hogy egyet bökök, 2 percet alszom közbe. Lehet, hogy le kéne feküdni, aludni?

Holnap Gyöngyösre megyek fősulis társakkal talira!

De jó, vannak kommentek a 3 napja írtamra... máris jobb kedvem van. :)
Új időszámítást kezdtem (kb századszorra), de most ez hátha bejön.
Nagyon beosztom az időmet, ennyire még soha nem osztottam be, most 2 napja megy is, majd meglátom mi lesz ebből.
Óránként váltom, hogy épp mit csinálok, így nem tudok elbarangolni itt a neten, illetve eltudok, de akkor nem haladok egyáltalán a gépes munkával, tanulnivalóval, szóval muszáj lesz betartanom ezt a beosztást, legalábbis ebben a hónapban, aztán majd meglátjuk mit hoz a július, mert nagyon szeretnék elmenni dolgozni, fix pénzért, dehát még csak a keresgetés fázisában vagyok.
Ezzel az óránkénti váltással elértem, hogy a hímzéssel elkezdtem haladni, hogy mik vannak!?!?!?
Ma befejeztem a dupla RR-ből Alexa egyik anyagát, a virágosat. Nagyon haladós volt.
Naná, hogy mást is csinálok párhuzamosan mellette, de van olyan, amit nem merek feltenni, hogy hol tartok, mert hát megrendelésre készül, és már ezer éve készen kéne lennem, és nem lenne jó, ha véletlenül erre járna a tulaja... szóval azt majd csak akkor teszem, fel, ha készen leszek.
Az RR-ek mellett csinálok mást is, falvédőt például, meg horoszkópos képeket, azokról hozok képeket majd. Ezeket is beosztottam, hogy ne unjam meg, és mindig csak egy kicsit hímezek, hogy mindegyikkel haladjak.
Ma az elmaradt hímzésem lesz soron este... most még az Üzleti tervet készítem, aminek mára kellett volna készen lennie, készen is lesz, de akinek el kell küldenem, valószínűleg csak holnap fogja látni a mail-jei között. Ez az üzleti terv még az OKJ-s tanfolyamom befejezéséhez kell, hogy esetleg, netán bekerülhessek egy féléves távmunkás, tanuló projektbe. Az a baj, hogy a 10 férőhelyre 17-en pályázunk.

Blogozás...

Hogy én mindig elkezdem, de sosem folytatom....
Ma éjjel egy barátnőm szintén ezt jegyezte meg, hogy ősz óta nem is járt a blogja felé. Megnéztem, én sem a sajátom felé.
Pedig hogy belendülök mindig, és sohasem folytatom, de most hátha... túl vagyok egy komoly megmérettetésen, hátha most beindulok a blogírásban, és a hímzésben is. A hímzés is kimaradt az utóbbi hetekben az életemből, na de most. De mintha ezt már többször mondtam volna az elmúlt időszakban.
Meglátom, legközelebb mikor járok erre, és leginkább mikor rakok fel képet elkészült vagy készülőben lévő munkáról.
Júniusra nagy terveim vannak, majd kiderül, mi lesz belőle.