A mai nap egy életre bennem marad

És igen, a mai napon elmondhatom, hogy 41 éves fejjel végre MEGSZEREZTEM első diplomámat, kicsit későn érő típus vagyok!
2005. telén tavaszán erős depresszió vett rajtam erőt, hogy betöltöttem a 35. életévemet, itt a vég, ez már csak rosszabb lesz. Ekkor vettem magamnak a bátorságot, akkor még lehetőség volt ingyenes felsőoktatást igénybe venni GYES-es, illetve GYET-es (főállású anya) emberkéknek. Így beadtam a jelentkezésemet, és érdekes módon a lelki egyensúlyom helyrebillent, állandó pörgés következett az Életemben, sokszor túlzásba is vittem az elmúlt 6 évben, mellesleg elvégeztem emellett egy multimédia fejlesztő OKJ-s tanfolyamot, és egy nyelvet, az eszperantót is elkezdtem tanulni. Eszperantóból az írásbeli vizsga letudva, következik szeptemberben a szóbeli, hogy a bizonyítványt is átvehessem még az idén. ;)

Ma többször meg akartam futamodni a főiskola épületéből, de szerencsére nem tettem, ez köszönhető sok társamnak, akikkel együtt, vállt vállva vetve vittük végig az egész felkészülést és a mai napot is. Szerencsére a 19 fős mai csoportból majd a fél társaságot ismertem vagy személyesen, vagy csak virtuálisan, de ma lelkileg nagyon sokat segítettünk egymásnak. Hiába mondták nekünk, hogy ne féljünk, az Elnök Úr is többször kinézett, bátorított, de aki ezt még nem élte át, nem tudja, nem hiszi el.
Én amíg be nem mentem negyed 12-kor ma, hol el akartam ájulni, hol haza akartam jönni, hol kiszaladtam az épületből... így visszagondolva elég gyorsan ment az idő, bár akkor nagyon cammogónak éreztük. Végülis amikor bejutottam utolsóként a csoportból, akkor már bennem az volt, hogy úgyis minden midegy, lesz ami lesz. Fapofa, holt nyugalom. Bejött, a tételek JÓL voltak letéve, tudtunk válogatni, tudtuk miszerint keressünk. Mondjuk nekem már csak a maradék volt, de ez megnyugtató volt számomra. Délben, harangszóra jöttem ki, fél 1-kor már az eredmény hirdetésen is túl voltunk!
Még nem tértem magamhoz teljesen, de egyszer majd ez is eljön! Délután aludtam egy hatalmasat, miután hajnali 4 órakor kidobott az ágy, elég fáradt voltam. A délután majd 3 órás alvás jól esett, aztán lehetett ünnepelni. Fiam egyik barátja tegnap érettségizett, így együtt ünnepeltünk a fiatalok legnagyobb örömére. Most egy kicsit zsong a fejem, de sebaj, jólesik!