Végre vége ennek a tanévnek... hurrá. Megértem, hogy nem kell idegeskednem nagykorú, elsőszülött gyermekem tanulmánya miatt. Azért még van hátra egy kemény évünk, az utolsó középiskolai év... remélem legalábbis.
Elmondhatom most már, miután az elektronikus naplókat megnéztem, hogy mindhárom gyermekem felsőbb osztályba léphet. A legkisebbnél és középsőmnél ez nem volt kérdés, és ha jól belegondolok, akkor nagyomnál sem, de az biztos, hogy nála eléggé rongyossá beszéltem a számat. Meg is jegyezte május elején, hogy visszavehetnék, mert már kezdek idegesítő lenni ebben a témában, de ezek szerint ha idegesítő is voltam, meg lett az eredménye, és momentán ez a lényeg számomra. ;)
Középsőm hozta a formáját, nem is kicsit, nagyon szépen teljesített ismét, 4,42-as átlagot produkált, 10. osztályban. Egy hármasa sincs, meg is "dorgáltam" ezért, hogy még erre sem képes, persze csak viccesen, mert bár nem szereti, ha dicsérik, azért büszke vagyok rá nagyon!
Egyelőre most csak életjelként jelentkeztem, mert én meg elvileg épp ppt-t készítek a szakdolgozatomhoz. A szakdolgozatomat leadtam még május elején, annak az egyik bírálati jegyét már megkaptam, egy szép kerek ötös formájában. Még a másik bírálati jegyre várok, aminek legkésőbb szerdáig meg kell érkeznie az indexembe. Csütörtökön (16-án) megyek Gyöngyösre próba védésre, és tájékoztatás meghallgatására, utána 21-én megyek már csak, akkor már élesben fog menni a dolog. Van még 10 napom az államvizsgára készülésre, mindezt munka mellett, de úgy szép az élet, ha zajlik! :D :D
2011. június 11., szombat
2011. május 1., vasárnap
Rég voltam errefelé
Hát igen, valahogy nem erősségem mostanában a blogozás, nem írok, nem olvasok blogot. :(
Ennek elég nyomós oka van.
A szakdolgozat írás az összes szabadidőmet leköti, meg még volt 3 főiskolai vizsgám, amit el kellett intéznem. A vizsgák letudva, a szakdolgozattal most szenvedek, szó szerint, mivel én tudok szerkeszteni, mégis a WORD most okosabb nálam, de remélem tegnap este végre megmutattam neki, hogy kivel szórakozzon. ;) Még egy-két táblázat vár rám, meg az Összefoglalás átfogalmazása, meg az Irodalomjegyzék finomítása, és reményeim szerint éjjel megy a konzulensemnek az anyag. Holnap a rendelőben senkinek nem ajánlom, hogy kekeckedjen velem, amíg nem kapok választ a tanárnőtől, mert aki rosszul szól hozzám holnap, vagy csak csúnyán néz rám, annak vége lesz, mint a botnak. ;) Pénteken már ízelítőt kapott szegény családom ebből, pedig ők még nem is bántottak, csak egyszerűen kiakadtam a WORD nevezetű baromságra.
Remélem, most már nem kell variálnom a dolgozaton (ez üzenet lenne a konzulensemnek, de nem hiszem, hogy blogomat olvasná :D :D :D ), és szerdán legkésőbb kinyomtathatom, és péntek reggel irány Gyöngyös, nagyon-nagyon remélem, mivel péntek a határidő a leadásnak, illetve 1 hetet lehet halasztani, de az plusz 6 ezer forintomba kerülne, de azt nagyon nem szeretném!!!!
Ezután villámgyorsan kreálnom kell még 2 beadandó dolgozatot, mert június 6-ig jó lenne, ha azt is aláírnák, és akkor június 20-ai héten államvizsgázhatnék. Az egyik beadandó félig készen van, ha hétfőn elfogadja a konzulens a szakdogát, akkor lehet, hogy még a Falusi turizmus dolgozat másik felét is gyorsan összerakom, és az is megy le pénteken a Fősulira. :)
Ennek elég nyomós oka van.
A szakdolgozat írás az összes szabadidőmet leköti, meg még volt 3 főiskolai vizsgám, amit el kellett intéznem. A vizsgák letudva, a szakdolgozattal most szenvedek, szó szerint, mivel én tudok szerkeszteni, mégis a WORD most okosabb nálam, de remélem tegnap este végre megmutattam neki, hogy kivel szórakozzon. ;) Még egy-két táblázat vár rám, meg az Összefoglalás átfogalmazása, meg az Irodalomjegyzék finomítása, és reményeim szerint éjjel megy a konzulensemnek az anyag. Holnap a rendelőben senkinek nem ajánlom, hogy kekeckedjen velem, amíg nem kapok választ a tanárnőtől, mert aki rosszul szól hozzám holnap, vagy csak csúnyán néz rám, annak vége lesz, mint a botnak. ;) Pénteken már ízelítőt kapott szegény családom ebből, pedig ők még nem is bántottak, csak egyszerűen kiakadtam a WORD nevezetű baromságra.
Remélem, most már nem kell variálnom a dolgozaton (ez üzenet lenne a konzulensemnek, de nem hiszem, hogy blogomat olvasná :D :D :D ), és szerdán legkésőbb kinyomtathatom, és péntek reggel irány Gyöngyös, nagyon-nagyon remélem, mivel péntek a határidő a leadásnak, illetve 1 hetet lehet halasztani, de az plusz 6 ezer forintomba kerülne, de azt nagyon nem szeretném!!!!
Ezután villámgyorsan kreálnom kell még 2 beadandó dolgozatot, mert június 6-ig jó lenne, ha azt is aláírnák, és akkor június 20-ai héten államvizsgázhatnék. Az egyik beadandó félig készen van, ha hétfőn elfogadja a konzulens a szakdogát, akkor lehet, hogy még a Falusi turizmus dolgozat másik felét is gyorsan összerakom, és az is megy le pénteken a Fősulira. :)
2011. január 20., csütörtök
A mai napomon úgy éreztem, hogy nagyon nem kellett volna felkelnem, a következők miatt.
Kezdődött azzal, hogy felkeltem tök jó kedvvel, azt hittem, minden jó lesz. Aztán keltettem a nagyfiamat, ezzel nem volt gondom, és most ezután tételesen a következők.
1. Miki kiakadt, hogy elfogyott a kenyér, soha nem szokott reggelizni, kaját vinni magával, de pont most neki eszébe jutott ...
2. Apjukom kiakadt, hogy nem talált egy ruha darabját, illetve már csak egy volt, épp most mosom, úgyhogy ez a probléma megoldódik.
3. Apjuk belekötött a kis kedvenckéjébe, Mikibe is, hogy a macska büdös, és tegyen valamit, mert kivágja a macskával együtt. Ezek után mondtam a Beának, hogy nagyívben kerüljük ki apjukot, ha nem akar rosszat magának.
4. Viszem Beát a suliba, megállít tanító néni, hogy Bea kap egy ofő intőt, mert tegnap önvédelemből, játékból megkarmolta az egyik kis osztálytársát, a nyakán, akinek feldagadt a seb helye. Ekkor már éreztem, hogy nem lesz ez egy jó nap. Beát nem dicsértem meg, de akkora tragédiát sem látok abban, hogy megvédte magát.
5. Lekéstem a fél 8-as buszt, mentem a később busszal, amiről előbb kellett leszállnom, mert baleset volt, és csak lépésben tudott menni a busz.
6. Az apróbb idegesítő húzások a betegek részéről, ami már végképp kiakasztott, amikor egy rendelésre a beteg kért egy időpontot, mondtam neki, neki az korai, mondjak egy másikat, és amikor már rögzítettem, közli, hogy mégiscsak a korábbi időpontot kéri.
7. TElefonált a nagyfiam, hogy ismét kap valszeg egy igazgatói intőt, mivel köztudott, hogy ő bagózik, és ha a WC-re megy akkor tuti, hogy azért megy, mert bagózni akar. Az ellenőrző tanárnak az volt a gondja, hogy a gyerek nem csukta magára az ajtót, és tutira azért mert bagózott, igaz a bagót nem találta a kezében, lehet, hogy bedobta a WC-be, amikor látta, hogy jön az ellenőrzés, gondolom ezzel érvel a tanár.
8. TElefonál a nagyfiam, hogy az ig. helyettes beszélni akar velem. Ez fél 1-kor volt, és itt már kiakadtam... felhívtam, és 15 percig beszélgettünk, volt amit elfelejtettem neki elmondani, így megírtam üzenetben neki, remélem nem küld el a fenébe. Volt egy megoldás javaslatom erre az iskolai bagózásra, csak egy kis rugalmasság kellene hozzá. Nem tartom jó dolognak, hogy felnőtt, fiatal embereknek megtiltsuk ezt a szenvedélyt, ez semmi jóra nem vezet. Nagyon utálom, hogy a gyerekem bagózik, de be kell látnom, hogy felnőtt ember, saját felelősségére teszi ezt. Illetve ma még én vagyok érte felelős, holnaptól már minden tettéért ő lesz a felelős. ;) :) A beszélgetés után eltört a mécses, nagyon jól esett, utána már kezdtem szebbnek látni a világot.
Kezdődött azzal, hogy felkeltem tök jó kedvvel, azt hittem, minden jó lesz. Aztán keltettem a nagyfiamat, ezzel nem volt gondom, és most ezután tételesen a következők.
1. Miki kiakadt, hogy elfogyott a kenyér, soha nem szokott reggelizni, kaját vinni magával, de pont most neki eszébe jutott ...
2. Apjukom kiakadt, hogy nem talált egy ruha darabját, illetve már csak egy volt, épp most mosom, úgyhogy ez a probléma megoldódik.
3. Apjuk belekötött a kis kedvenckéjébe, Mikibe is, hogy a macska büdös, és tegyen valamit, mert kivágja a macskával együtt. Ezek után mondtam a Beának, hogy nagyívben kerüljük ki apjukot, ha nem akar rosszat magának.
4. Viszem Beát a suliba, megállít tanító néni, hogy Bea kap egy ofő intőt, mert tegnap önvédelemből, játékból megkarmolta az egyik kis osztálytársát, a nyakán, akinek feldagadt a seb helye. Ekkor már éreztem, hogy nem lesz ez egy jó nap. Beát nem dicsértem meg, de akkora tragédiát sem látok abban, hogy megvédte magát.
5. Lekéstem a fél 8-as buszt, mentem a később busszal, amiről előbb kellett leszállnom, mert baleset volt, és csak lépésben tudott menni a busz.
6. Az apróbb idegesítő húzások a betegek részéről, ami már végképp kiakasztott, amikor egy rendelésre a beteg kért egy időpontot, mondtam neki, neki az korai, mondjak egy másikat, és amikor már rögzítettem, közli, hogy mégiscsak a korábbi időpontot kéri.
7. TElefonált a nagyfiam, hogy ismét kap valszeg egy igazgatói intőt, mivel köztudott, hogy ő bagózik, és ha a WC-re megy akkor tuti, hogy azért megy, mert bagózni akar. Az ellenőrző tanárnak az volt a gondja, hogy a gyerek nem csukta magára az ajtót, és tutira azért mert bagózott, igaz a bagót nem találta a kezében, lehet, hogy bedobta a WC-be, amikor látta, hogy jön az ellenőrzés, gondolom ezzel érvel a tanár.
8. TElefonál a nagyfiam, hogy az ig. helyettes beszélni akar velem. Ez fél 1-kor volt, és itt már kiakadtam... felhívtam, és 15 percig beszélgettünk, volt amit elfelejtettem neki elmondani, így megírtam üzenetben neki, remélem nem küld el a fenébe. Volt egy megoldás javaslatom erre az iskolai bagózásra, csak egy kis rugalmasság kellene hozzá. Nem tartom jó dolognak, hogy felnőtt, fiatal embereknek megtiltsuk ezt a szenvedélyt, ez semmi jóra nem vezet. Nagyon utálom, hogy a gyerekem bagózik, de be kell látnom, hogy felnőtt ember, saját felelősségére teszi ezt. Illetve ma még én vagyok érte felelős, holnaptól már minden tettéért ő lesz a felelős. ;) :) A beszélgetés után eltört a mécses, nagyon jól esett, utána már kezdtem szebbnek látni a világot.
2010. december 5., vasárnap
Egy kis "légypiszok"
Megmutatom milyen új őrületbe kezdtem. :D
Kb 6-7 év múlva fog elkészülni, valamelyik unokámnak, bár most azért nagy a lelkesedésem, de ez lesz még rosszabb is.
Íme a leendő kép:
És ahol most tartok, 1 napi hímzés után. :D
Hubert, fehér hímzővászonra készül, Vénusz fonallal. Eredetileg 27-es hímzővászont szemeltem ki rá, de amikor pénteken elkezdtem hímezni rá, nem tetszett, így tegnap gyorsan nekiálltam másik anyagra bökni!
2010. november 28., vasárnap
Végre egy kész mű! :D
Végre egy elkészült hímzésemet is meg tudom mutatni! :D Eredetileg a decemberi Keresztszemes Magazinba jelent volna meg, de aztán túl sok anyag jött össze, ezért kimaradt, és ezért tudom most megmutatni. Nekem nagyon tetszett a mintája, élveztem hímezni, lehet, hogy majd alkalomadtán sokszorosítom, és hátha kell majd valakinek, valakiknek. ;)
Állítólag van neki egy testvére is, megkeresem ennek a tervezőjét, és megkérdezem, hogy megkaphatom-e. ;) Vagy esetleg az bekerült a magazinba, mert akkor türelmesen várok.
Állítólag van neki egy testvére is, megkeresem ennek a tervezőjét, és megkérdezem, hogy megkaphatom-e. ;) Vagy esetleg az bekerült a magazinba, mert akkor türelmesen várok.2010. november 2., kedd
Hogy én hogy utálom ezt a kamaszkort! :( És még jó pár évig benne leszek, hogy a csuda vinné el az egészet!
Miért van az, hogy ha valamire nem jól emlékszem, akkor arany középső gyerekem, rögtön SZÁMONKÉRŐEN leüvölti a fejemet, és még neki áll feljebb, hogy visszaüvöltök. Persze, én vagyok a marha miért üvöltök vissza, miért nincs annyi eszem, hogy nyugodt hangon elmondjam neki, amit gondolok, de egyszerűen feláll a szőr a hátamon ettől a mentalitástól.
Miért van az, hogy ha valamire nem jól emlékszem, akkor arany középső gyerekem, rögtön SZÁMONKÉRŐEN leüvölti a fejemet, és még neki áll feljebb, hogy visszaüvöltök. Persze, én vagyok a marha miért üvöltök vissza, miért nincs annyi eszem, hogy nyugodt hangon elmondjam neki, amit gondolok, de egyszerűen feláll a szőr a hátamon ettől a mentalitástól.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)