Sikerült nem elaludnom tegnap, és mivel megígértem gzsuzsunak, hogy kedden feladom a kendőjét, így ma belehúztam, és készen lettem. De fotó csak holnap lesz, mert próbáltam telefonnal fotózni, de förtelmesen rondák lettek, így a fényképezőgép akkuját kell feltöltenem, ahhoz, hogy valamit tudjak mutatni.

Tévedtem, valami nagyon jó akku van a fényképezőgépemben, és még mindig volt benne szuft, szóval itt a kép, bár ez sem tökéletes, de még mindig jobb, mint a telefonos. ;) Balról a 2. kaspó az enyém!

Most meg húzok, és csinálom a feltöltős melót, mert ahhoz persze ma még hozzá sem szagoltam. :(

Ja, azt még megírom, hogy ma délelőtt elgondolkoztam, hogy lehet, nem csak a nagy fiammal van gond, hanem velem is, mert hogy nem tudok olvasni, vagy legalábbis felületesen olvastam.
Elhatároztam, hogy elkészítem kedvenc márványos sütinket, amibe MAGOZOTT cseresznyét, vagy meggyet szoktam rakni. Be is néztem a szekrénybe, láttam az egyik üvegre rá volt írva, hogy magozott cseresznye, egy másikra meg az, hogy cukorzott cseresznye. Naná, hogy az utóbbit vettem ki, nem jutott el az agyamig, hogy az nem magozott. :( Szépen kibontom, kiöntöm a levét a korsóba, amikoris megkóstoltam, hoppá, egy mag, sebaj, lehet, véletlenül maradt benne egy ilyen, és én pont megtaláltam. Bekaptam még egyet, amikor is leesett a tantusz, hogy aha, meg kéne tanulnom olvasni, és értelmezni. Sebaj, cseresznye nálunk nem mehet kárba, kiraktam egy tálba, és elővettem a magozott cserkót.
Előkaptam 10 db tojást, aminek a fehérjét és sárgáját ketté kell választani, erre mit csinálok, rögötn az első tojásnál. Durr bele az egész tojást... még szerencse, hogy egyben maradt a sárgája, így halászhattam egy kicsit. Ennek ellenére reménykedtem a süti sikerében, szerencsére összejött, nem égett oda, így meg is lehet enni, de ilyen előzmények után erős kétségeim voltak ezzel kapcsolatban. ;)

Most muszáj kiírnom magamból, ami bánt, mert... remélem a kamasz fiam nem olvassa, ha mégis, akkor legalább megtudja, hogy rohadtul nem jó kedvemben morgok, és szólok a viselt dolgaiért.
11.-es, és magyarból szégyen ide, szégyen oda, csak egyesei vannak eddig. Állandóan a gép előtt ül, mint a legtöbb korabeli gyerek. Kollektíven fújnak a jelenlegi magyar tanárjukra, akit én sem szeretek, meg a szülőtársaim sem, de nincs mit tenni, ez van el kell fogadni, hogy ő a magyar tanár, ő adja a magyar jegyeket. :S :( Van egy stílusa a tanár úrnak, amit én is nehezen fogadok el, ismerik a tanártársai is, de eddig állítólag mindenki eljutott a kezei alatt az érettségire, és jól le is érettségiztek, reményeim szerint a mi gyerekeink is így fognak járni. Csakhát ezek a kölykök nagyon kamaszok, nagyon dackorszakukat élik, és ellenkeznek mindenkivel.
Ma este megkérdeztem, még időben, mert hát ugye most kezdődik az őszi szünet, hogy hogyan áll a kötelező olvasmány olvasásával. No, előre tudtam, hogy ebből kőkemény ajtó csapkodás lesz, és kiabálás. Pedig én csak annyit mondtam, hogy ha november végéig nem látok javulást a magyar jegyeiben, legalább is nem mászik el a bukás lehetőségétől, akkor nem engedem külön matekra, és nem mehet jövő októberben előrehozott matek érettségire. Ja, mert hogy a fejébe vette, hogy matekból előbb leérettségizik. De könyörgöm, hogy néz ki, hogy magyarból elvágják, matekból meg érettségire készül. Hát nem, akkor matek leáll, és tanuljon magyarra. Ebből lett a nagy kiabálás, és, hogy mi állandóan csak cseszegetjük, és nem tudjuk felfogni, hogy a magyar tanár milyen. Viszont ő meg azt nem érti meg, hogy senkit nem érdekel egy kamasz hőzöngése, és a mai világban igenis KELL AZ ÉRETTSÉGI, magyarból is, nem csak matekból. Mondtam neki, hogy oké, lehet tőlem szakmunkás, de előbb LE KELL ÉRETTSÉGIZNIE!!! Hát most minden vagyok, csak éppen jó nem. Tudom, hogy ez nem egyedi eset, de pont tőle nem vártam, hogy ennyire kiforduljon magából és fogalmam sincs, hogy mikor fog visszatérni a normális kerékvágásba. Nem kell, hogy bólogatójános legyen, meg mindenben egyetértsen velem, csak ne rohanjon a vesztébe, ha nem muszáj.
Nem szégyen a szakmunkás sem, csak nem bánnám, ha lenne egy érettségije, és ha a későbbiekben meggondolja magát, akkor lehetősége legyen továbbtanulni. Ma már mindennek az az alapja, hogy minimum érettségije legyen az embernek, utána lehet bármit csinálni. De ezt nem érti az én drága fiam, és szerintem ha a falnak beszélnék is jobban járnék, mert ő legalább nem üvölt vissza.

No, most kiírtam magamból, nem lett jobb, de legalább leírtam. ;)
Ma nem sikerült a korai ebéd... nem lehet ezt minden nap kérem szépen, így ma is a szokott 3 órakor ettünk ebédet. A tegnapi főzelék maradékhoz főztem fincsi pörköltöt, és akinek nem jutott főzelék, ehetett főtt tésztát. Naná, hogy a gyerekek tésztát ettek. Vargabéles reggelre elfogyott, ezek szerint nem lett az olyan rossz. ;)

Leltároztam egy kicsit a webboltnál, el is ment vele egy csomó időm délután, így most elég volt a gépezésből, és nekiállok hímezni, igaz, délelőtt már böktem egy kicsit, jól esett. Tegnap sikerült nem elaludnom hímzés közben, remélem ma sem fogok, mert gzsuzsu RR-es anyagával szeretnék haladni.
Viszont a feltöltős melóval ma nem haladtam, szóval holnap az lesz, nincs mese, azzal is haladni kell!

A háttér változtatás meghozta a kedvemet az íráshoz, csak most meg állandóan mellényomok, ez így nem lesz jó. ;)
Ma hoztam a szokásos 7végi délelőttjeimet, de azért magam is elcsodálkoztam rajta, hogy milyen hamar végeztem a főzéssel, máskor ezt elszúrom bizony úgy, hogy délután 3-4 órakor van az ebéd. Ilyenkor az a kifogás, hogy, úgyis 10 órakor volt a reggeli, minek siessek. Ez valahol igaz is, ma is 10 órakor reggeliztünk, mégis megszállt az ihlet, vagy mi. Meg az, hogy nem szeretek a konyhában sokat szórakozni, ha néha rám jön a konyházhatnék, akkor azt meg ki kell használni. ;) Így már du negyed 3-kor el is mosogattam, csoda történt! :D
A hét eleji diéta meghozta hatását, húsevési roham jött a kis családomra, így fasírtot csináltam, zöldborsó főzelékkel, szerencsére ezeket hamar el lehet készíteni, főleg úgy, hogy apjuk darált húst vett hozzá. he-he-he.
Nagy fiam még a múlt héten megrendelte a vargabéles sütit, mert volt itthon túró,igenám de cérnametélt meg épp elfogyott, így ezt is ma csináltam meg, aminek már a fele el is fogyott. :D :)
Ja, és a zsír is elfogyott a héten, úgy látszik ez a hét ilyen volt nálunk, így tegnap kértem a beszerzőmet (párom szokott vásárolni, útba esik neki mindegyik nagy bevásárló bolt), hogy vagy csomagolt zsírt hozzon, vagy zsírszalonnát. Hát az utóbbit hozta, ami plusz meló, de ha nem szúrtam volna el, akkor töpörtyű is lehetett volna belőle. No, azért annyira nem szúrtam el, csak jól kisütöttem belőle a zsírt, így alig maradt belőle valami, illetve ami maradt az egy kicsit megégett. Ez van, a kutyának is kell ennie valamit. :D

Közben a cicát és kutyát is próbáltunk egymáshoz szoktatni.
Van egy kutyánk, aki kint van a kertben, szigorúan. És van egy cicánk, az én ellenkezésem ellenére hozta haza a középső fiam, apjuk beleegyezésével. Újszülött macsek volt aug. végén, és hát fiacskám bent szoktatta a lakásban, szigorúan tilos szegény cicát kivinni az udvarra, hát még megszökne... eteti, itatja, az alomját cseréli, szóval tényleg egy szavam sem lehet az ellátásával kapcsolatban, csakhát nem lakásba való a macsek, és egyre szemtelenebb, mindenhová felmászik, durvul és a fonalaimat sem tiszteli. Szóval közöltem, hogy tessék szoktatni kifelé, mert nem maradhat bent. Apjuk is belátta, hogy most már itt az ideje, hogy ki menjen a szabadba, megkapta a védőoltásokat, szóval mars. Miki fiam viszont totál búra alatt akarja tartani, be van tojva, hogy a kutyánk megeszi, vagy hogy elszökik. :S Kemény csatáink vannak emiatt, de nem engedem, hogy most már sokáig bent maradjon. Apjuk azt mondta, hogy este is ki kell mennie szép lassan, 1-2 órára be lehet majd hozni, de most már szerinte is kint lenne a helye Guszti-cicának. Hurrá, csak már látnám!!!
Ma kinyitottam az erkély ajtót, a fiúk tudtával, szóval nem voltam alattomos, és hagytam, hagytuk, hogy ha akar kimehessen a macsek. A kutya sosem jön be, ő így lett szoktatva még 6 éve. Macsek ki is merészkedett, és hát bizony össze is akaszkodott a kutyával, szőre is felállt a macseknak, kutyus is jól behergelte magát. Sebaj, itt az őszi szünet lehet szoktatni egymáshoz őket, bár Miki még mindig nem akarja megérteni, hogy ennek meg KELL történnie. Amikor visszahoztuk a lakásba a macskát, mert annyi esze nem volt, hogy a lakásba fusson be, akkor a csukott erkély ajtóhoz ment,és ment volna kifelé. Szóval vágyik kifelé, de Miki nem érti ezt meg. :(

No, és ezután a szómenés után szépen nekiállok hímezni, mert azt ma még nem csináltam, és így nem leszek kész az ajándékokkal, meg amivel még kellene, szóval, most kb 2-3 órát hímezek, amíg el nem alszom ülve, ezután alszom kb 1 órát, szigorúan ülve (nem vagyok normális), és utána folytatom a böködést, vagy visszanézek a netre, majd meglátjuk! ;) :)

Úgy döntöttem, hogy változtatok egy kicsit a kinézetén a blogomnak, az eredmény NEKEM tetszik. :D

A hétfői nyavajából sikeresen kikecmeregtem, kedden már mentem dolgozni, bár voltak kétségeim, hogy menni fog, de sikerült, tegnap már semmi bajom nem volt, bírtam a gyűrődést. :D


Legnagyobb örömömre megjelent a Keresztszemes Magazin 2010-es Évkönyve, amibe ismét beletettem kézjegyemet, és bevállaltam egy kis hímzést. Amikor hímeztem a militaris órát nem tetszett annyira, aztán amikor kontúroztam egyre jobban tetszett. Elküldtem a szerkesztőségbe, ahol egy gyönyörű keretet csináltattak hozzá, és 2 hete már vissza is kaptam a pesti találkozón. Nagyon nagy sikere volt ott az órának, és mivel már megjelent, ezért megmutathatom a fotót, amit Tündérke készített, de eddig ugye tabu-kép volt. ;) Azóta már meg van a szerencsés aki majd kapja, karácsonyig a szekrényben fog lapulni. :D

Most már havonta rakom fel azokat a képeket, amik publikussá válnak, mert vállalgatok egy-egy kisebb mintadarabot kihímzésre, amíg bírom. A novemberi határidőre vállalt tényleg 2 estés kis minta már készen van, már csak el kell juttatni Macsinak! :D A decemberi mintához is nem sokára nekiállok, legalábbis nagyon remélem. Persze, nem bírok magammal, és van még más hímzés is, ma elkezdtem a karácsonyi húzottam ajándékának a készítését is, csak hát ülve elaludtam ismét, szokásomhoz híven, amikor meg felébredtem, ideültem kikapcsolni a gépet, és azóta írom ezt a hozzászólást, illetve kerestem az új kinézetét a blognak.
Még szerencse, hogy ma ünnepnap van, és nem kell dolgozni menni! :D

Hát igen, régen jártam errefelé, nem is gondoltam volna, hogy a 8 órás munkába visszacseppenés, nem is lesz annyira egyszerű. ;)

Most épp itthon, betegen, de állítólag egy napos nyavaja, amit a lányom hozhatott haza a suliból, szóval valószínűleg megmaradok! :)

Most egy kicsit jobban körülnéztem a blogok, oldalak között, régen jártam például a kötős oldalon is, ahol teljesen véletlenül egy játékra bukkantam, ami kísértetiesen hasonlít a mi játékunkhoz, ami a boltunk honlapján van, de semmi baj nincs ezzel, mert így legalább én is játszhatok végre, mert ugye a miénken nem, merthát... ;)

A feladat annyi, hogy regisztrálni kell az oldalon, hirdetni a blogunkon a játékot, és nem utolsósorban az oldalon hagyni egy üzenetet, amiben felhívjuk Gabi figyelmét, hogy közzétettük a játékát az oldalunkon. Nyeremény Symfonie Wood Kezdő Kötőtű készlet . Imádok kötni, kíváncsi is lennék a készletre, szóval, én megtettem most mindent az ügy érdekében! Ja, még üzenet hagyok Gabinál, ezt el ne felejtsem! :D

A hímzést sem hanyagolom ám el, de jóval kevesebbet tudok mostanában hímezni, mint eddig, ki érti ezt? :D :)